Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

2. füzet - Benedek Pál-Hock Béla-Kádár László-Puskás Mária-Rymorz Pál: Vízminőségi értékelés a tervezett budapesti szennyvíztisztító telepek üzemi hatásfokának megállapításához

172 Benedek Pál, Hock Béla, Kádár László, Puskás Mária, Rymorz Pál 3. ábra. Néhány kémiai paraméter átlagmennyiségeinek jellemzése a Duna rajkai és mohácsi határszelvényeiben 1967-től 1971-ig végzett mérések alapján Fig. 3. Representation of average values of a few chemical parameters in the Rajka and Mohács boundary cross-section of the Danube based on measurements from 1967 to 1971 Abb. 3. Kenzeichnung der mittleren Mengen einiger chemischen Parameter in den Grenzquerschnitten von Rajka und Mohács der Donau aufgrund der zwischen 1967 —1971 durchgeführten Messungen r igényelne, mely durván a jelenlegi (víztisztítási) költségek megkétszerezéséhez vezetne. Az ízhatás mellett azonban egyéb — ma még nem teljesen tisztázott — „hosszútávú" egészségügyi problémák is jelentkeznek, melyekért a következő generációkkal szemben felelősség terhel bennünket. Semmiképpen sem törődhetünk tehát bele, hogy a teljes felszíni vízkészletünk 70%-át kitevő Duna ebben az állapotban maradjon, nem beszélve a további vízminőségromlásról. Ehhez a témához tartozik az a távlati előrejelzés, amit NSZKbeli forrásból vettünk át, nevezetesen, hogy az NSZK területén, ahol a Duna és főleg az Inn kapja az első szennyező-hullámot (Ingolstadt, Kelheim stb.), csak 93%-os szennyvíztisztítási hatásfokkal lehet már 1975-ben fenntartani [5]. Ez átlagszám, az NSZK egész területére érvényes, de lényeges eltérés ettől a Duna németországi vízgyűjtőjén sem várható. A csehszlovák Duna-vízgyűjtő terület ipari szennyezését a szlovákiai mellékfolyók (Vág, Garam, Nyitra) hozzák, és ezeken a vízminőségi helyzet már olyan kedvezőtlen, hogy az átfogó beavatkozás környezetvédelmi szempontból halaszthatatlan — ahogy azt a most folyó cseh-