Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

2. füzet - Danicska Lajos-Rácz Dezső: A vízgazdálkodás állóeszköz-igényességének vizsgálata

152 Danicska Lajos és Rácz Dezső. — lényeges eltérést mutat az ágazatok technológiája által meghatározott állóeszköz-szükséglet ; — eltérő az egyes ágazatok műszaki-gazdasági fejlettsézínvonala; — számottevő az állóeszközök és a termelés értékelésére alkalmazott árak hatása, amelyek ágazatonként jelentősen eltérnek a ráfordítási arányoktól. Az állóeszköz-igényesség jellemzésére az ОТ—KSH elemző vizsgálatában két mutatót alkalmaztak, éspedig az 1 Ft „társadalmi termék" megtermeléséhez, illetve az 1 Ft „nemzeti jövedelem" megtermeléséhez szükséges állóeszköz értékét. E két mutató számítását a következő módon végezték : E

t=^r, ahol (1) 11 Ei—az állóeszköz-igényesség a társadalmi termék alapján mérve; Á =az állóeszközök bruttó állománya (1968. évi árakon és szerkezetben); T

t =a vizsgált ágazatban megtermelt társadalmi termék 1968. évi árakon és szerkezetben ; ^ Ei

=kj'

aho1 (2

) Ej — az állóeszköz-igényesség a nemzeti jövedelem alapján mérve; A

T

; = az ágazatban megtermelt nemzeti jövedelem 1968. évi áron és szerkezetben. Kiegészítő mutatóként vizsgálták az állóeszköz ellátottság mértékét az egy főre jutó állóeszköz-tömeg mutatója alapján. Л E

e——, ahol (3) E

e = az eszköz ellátottság az egy főre jutó állóeszközérték alapján; L = az ágazatban foglalkoztatott aktív keresők száma. 2. Az állóeszköz-igényesség vizsgálatának sajátos problémái a vízgazdálkodási ágazatban A társadalmi termelés fejlődésével és a társadalmi munkamegosztás kiszélesedésével a népgazdasági ágak, ágazatok között egyre bonyolultabb és sokrétűbb kapcsolat alakult ki. Még inkább vonatkozik ez a vízgazdálkodásra, amelynek a lakosság igényein túlmenően térben és időben biztosítani kell valamennyi népgazdasági ág és ágazat tevékenységéhez a mennyiségileg és minőségileg szükséges vizet, gondoskodnia kell szenny- és csapadékvíz elvezetéséről és tisztításáról, védenie kell a lakosság életét és a népgazdaság vagyonát az árvizek és belvizek pusztításától, biztosítania kell a termelés lehetőségeit, annak folytonosságát. A vízgazdálkodás és a népgazdaság többi ágazatai közötti kapcsolatok egyes vízgazdálkodási tevékenységek vonatkozásában — mint pl. a víztermelés-szolgáltatás, szennyvízelvezetés — számszerű összefüggések formájában is kimutathatók (a vízgazdálkodás által kibocsátott termék megoszlása formájában a felhasználók között), más tevékenységek eredményei viszont részben nem számszerűsíthetők, részben a felhasználók részesedése nem mutatható ki (mint pl. az árvízmentesítés esetében).