Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

2. füzet - Dégen Imre: A vízgazdálkodás társadalmi-gazdasági szerepének hidroökonómiai elemzése

A víz társadalmi-gazdasági szerepe 139 A lehulló csapadék harmadik része a felszíni vizek felületéről, a talaj felszínéről, valamint a növényzet transzspirációja útján és a felhasználási folyamatok során a levegőbe párolog. A párolgó vizek gazdaságilag fontos jellemzői: tér- és időbeli mennyiségi változások, a mikro- és makroklímát befolyásoló hatásuk, a hasznosítható vízkészleteket csökkentő szerepük és a víz körforgásában a „desztilálás" folytán betöltött öntisztító hatásuk. A víznek a bioszférában, a természeti környezetben betöltött alapvető szerepe miatt, a víz megjelenési formáinak egyik lényeges sajátossága a vízrendszernek a természetes térszín által meghatározott területi összefüggése. A víz körforgása, különböző megjelenési formáinak kapcsolódása a közigazgatási és az államhatárokon túlnyúlik. A vizek elhelyezkedésének területi rendszerét a szárazföldeken a vízgyűjtők határozzák meg. ad. b) A víz gazdaságilag is fontos biológiai tulajdonságai igen sokoldalúak. A víz a földi élet előfeltétele. Szállóigévé vált: víz nélkül nincs élet. Víz nélkül még a legalsóbbrendű, egysejtű szervezetek sem tudnak létezni, sőt az élet legkezdetlegesebb formájának feltételezett élő vagy élettelen fehérjék átalakulása, felépítése, lebontódása is csak vízfelvétel vagy vízleadás útján mehet végbe. A víz az életfolyamatokat szabályozó és befolyásoló legfontosabb természeti tényező. Fiziológiai szerepe rendkívül sokoldalú. Víz alkotja az élő szervezetek testállományának 60 —90%-át. Víz szállítja az anyagcsere-folyamatokhoz az élő szervezetek szövetállományának felépítéséhez szükséges szerves és szervetlen anyagokat. Vízben és a víz közvetítésével mennek végbe az életfunkciók biofizikai és biokémiai folyamatai. A növényi élet alapeleme és így a mezőgazdasági termelés egyik fő tényezője a víz. Hazai viszonyaink között 1 kg növényi szárazanyag termeléséhez 250—1000 1 vízmennyiség szükséges. A növénytermesztés alapja, a termőföld termékenysége is a vízviszonyok függvénye, ugyanakkor a növényzet a vízháztartási jelenségek (a lefolyás, a párolgás, a mikroklíma) fontos módosítója. A víz olyan közeg, amely nagylétszámú élőlény élettere is. A földünk kétharmadát borító tengerekben és a folyóvizekben az élőlények milliárdjai élnek, hatalmas mennyiségű táplálékot és nyersanyagot adnak az emberiség számára. A vizekben tenyésző hasznos mikroorganizmusok életfunkciói révén a napfény, a levegő és a vízben oldott oxigén együttes hatására megy végbe a víz természetes, biológiai öntisztulása, amelynek során a szennyező szerves anyagok ásványi anyagokká bontódnak le. A víznek káros biológiai tulajdonságai is vannak. Benne mint közegben az ember, az állat- és növényvilág egy része hosszabb-rövidebb idő után elpusztul. Az egészségre ártalmas vírusok, baktériumok és rovarok is tenyésznek benne. ad. c) A fizikai tulajdonságok közül kiemelkedik a felszíni vizek állandóan megújuló, a domborzati viszonyokból adódó helyzetienergiája, mely könnyen, viszonylag kedvező hatásfokkal más energiává alakítható át. Ennélfogva energiatermelésre és tárolásra is használható. A víznek azon a tulajdonságán, hogy a nála kisebb térfogatsúlyú testek a felszínén úsznak, alapul a vízi közlekedés, míg azon, hogy a nála nagyobb fajsúlyú testeket mozgásában magával ragadja és sodorja, alapulnak a természetes talajlesodrás, az erózió és az olyan munkaműveletek, mint a vízzel való anyagfejtés és szállítás. A víz nagy fajhője a tengerek klíma-befolyásoló hatásában, a hőközlésben (gőzkazán) és a hőelvonásban (hűtővíz a technológiai folyamatokban) hasznosul, viszont a víz elektromos vezetőképessége például a vízbontásos hidrogénés oxigénfejlesztéskor, a sósavbontásos klórgáz-előállításkor érvényesül gazdaságilag hatékonyan. Lényeges fizikai, illetve fiziko-kémiai tulajdonsága a víznek, hogy sok anyagot old, elegyet, szuszpenziót vagy gélt képez velük. Ennek folytán használható tisztításra és tisztálkodásra, továbbá az iparban oldatok készítésére. E folyamatnak fordítottja, amikor a vízben oldott szilárd anyagok a párolgás vagy lehűlés folytán kicsapódnak, lerakódnak (sókitermelés tengervízből, jódkitermelés jódtartalmú ásványvízből). Ezen tulajdonságon alapuló folyamatok játszódnak le a természetben a mészkő, dolomit stb. képződése során,