Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

KÖNYVISMERTETÉS VÍZÜGYI TERVEZŐ VÁLLALAT: KORSZERŰ TERVEZÉS. MEZŐGAZDASÁGI VÍZHASZNOSÍTÁS Ismerteti: MARKÓ IVÁN VÍZITERV, Budapest, kiadványa 1С tanulmány, 117 old. 150 ábra. Megjelent angol'nyelven is Advanced Planning címen. Mindkettő beszerezhető a VÍZITERV­nél, Budapesten A Vízügyi Tervező Vállalat (VÍZITERV) új tanulmánykötetet adott ki, amely a tervező iroda jelentősebb hazai és külföldi mezőgazdasági vízhasznosítási terveit ismerteti. A közelmúltban ugyanis több olyan nagy mezőgazdasági vízhasznosítási koncepció született a VÍZ ITER V-nél, amelyek jelentőségüknél fogva számot tart­hatnak a szakkörök érdeklődésére. A közreadott tanulmányok a mesterséges vízpótlás, az agrotechnika és a tógazda­ságok témájával foglalkoznak; az e területen alkalmazott tervezési módszerekről ad­nak számot, így tehát a vízügyi tervezés időszerű kérdéseit tárgyalják. A mezőgazdasági vízhasznosítással és vízrendezéssel összefüggő műszaki terve­zés feladata, hogy a mezőgazdasági termelés fejlődésének egyik legfontosabb előfel­tétele, a növénytermelés igényeit kielégítő talajvízháztartást biztosítsák. Különösen fontos ez a hazai éghajlati viszonyok mellett, mert Magyarországon a vízbő és víz­hiányos időszakok szélsőségesen váltják egymást. Elsősorban a Nagy Magyar Alföld éghajlatára jellemző az esős és száraz évszakok változása, ahol 2 — 3 esős évre 7 — 8 száraz esztendő következik, és ezekből 2 — 3 év kimondottan aszállyal sújtottnak tekinthető. Magyarországon az aszálykár évi átlaga 1000—1200 millió Ft, amelynek leküzdésére több nagyszabású terv készült már a múltban és a jelenben. A mező­gazdasági vízhasznosítás műszaki tervezésében a mesterséges vízpótlás, a hasznos vizek visszatartása, tárolása és a felesleges vizek kártétel nélküli elvezetése egyaránt fontos feladat. A műszaki tervek csak akkor eredményesek, ha az előbb említett vízgazdálkodási és agrotechnikai elveket összehangolják és komplexen oldják meg. A Korszerű Tervezés bevezetőjében György István a VÍZITERV igazgatója rá­mutatott arra, hogy a sokféle tervezői szakágazat együttműködve arra törekedett, hogy a tervekben a legkorszerűbbet, a mezőgazdasági vízhasznosítások rendelteté­sének megfelelően a legjobbat adja, de ugyanakkor a részfeladatok optimálisan áll­janak össze harmónikus egésszé, a sokféle szakma eredményeit legjobban egyesítő létesítménnyé, mint ahogy az a Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszereinek tervezé­sénél történt. A VÍZITÉRV ennél a több milliárdos kiemelt beruházásnál is mara­déktajanul megvalósította a korszerű megoldást biztosító komplex tervezést. Űj feladaként jelentkeztek a mezőgazdasági vízhasznosítással kapcsolatban az export tervezések, melyek közül jelentőségében kiemelkedik a FAO megbízásából ké­szülő yemeni Wadi Zabid völgy gazdaságfejlesztési terve, amelyet a VÍZITERV a VITUKI-val közösen dolgozott ki. * * * 1. Л Scheitz Emil által ismertetett terv mintegy 20 ezer ha sivatagi terület hidroló­giai, hidrogeológiai, talajtani, meliorációs, stb. feltárását és ezek alapján az ottani gaz­dálkodás fejlesztésére vonatkozó lehetőségek komplex megvalósítását szolgálja. Elkészült a már öntözésre berendezett terület jelenleg elavult öntözési módsze­rének és üzemének feltárása, beleértve a vízelosztás rendjét, az ideiglenes jellegű termelőmüveket, a főcsatornákat, a hozzájuk tartozó területek (fürtök) határait és a meglevő, kezdetleges vízlépcsőket és vízleeresztő műtárgyakat. A felmérés alapján változatok készültek a jelenlegi rendszer és módszer korszerűsítésére. Elsősorban — a vízkivétel lehetőségének biztosítása érdekében, az ideiglenes terelőgátak helyettesítésére — a wadi mederben építendő 10 db, kőből készülő, fenékgátat és korszerű, zárószerkezetfel ellátott beeresztő zsilipeket tervezték meg. A mezőgazdasági termelés egyes kérdéseinek beható vizsgálatára részletes kí­9 Vízügyi Közlemények

Next

/
Thumbnails
Contents