Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Nyomócsöves automatikus öntözőrendszerek S.i Variánsszámítás során, ha a hálózatelrendezés az előző feladatéval egyezik, a blokkséma az „A" út mentén, illetve a hálózat terhelése nem csupán néhány csomópontban változik meg, a „B" út mentén folytatódik. Ekkor ugyanis az iterációs számítás kezdő értéke az előző feladat kiegyenlített állapota lehet. Tiszta elágazó hálózat esetén természetesen a „C" út mentén folytatódik a program. 2. Gyűrűs és elágazó rendszer vizsgálata Mint említettük, példaként két feladat megoldásáról számolunk be. A 2. ábra szerinti vízellátó-hálózat hidraulikai vizsgálata a hálózat adatainak és terhelésének ismerete mellett 6 különböző üzemállapotra terjedt ki. Az eltéréseket a hálózat terhelése (csúcsfogyasztás, toronytöltés csökkentett terhelés mellett), különböző csomópontokon elhelyezett víztornyok (19, 54, 61 jelű csomópontokban), illetve az itt megkívánt nyomásmagasságok, végül egyes esetekben a csőszaka- ^ szok méretváltozása jelentette. Minden feladathoz meg kell határozni az egyes üzemállapotok fenntartásához szükséges szivattyútelepi nyomás értékét is (1. csomópontbeli nyomás). A 0,1 m-es hibahatár eléréséhez szükséges iterációs ciklusok száma üzemállapotonként 13 — 16 között változott. Elágazó nyomócsöves esőztető öntözőrendszer hidraulikai vizsgálatát a fővezetékenkén ti legnagyobb egyidejű terhelés esetére végeztük el (3. ábra). A csőszakaszok adatai mellett megadtuk az egyes hidránsok vízkivételét, valamint az l-es csomópontban elhelyezett szivattyútelep tápnyomását. Kerestük az egyes csőszakaszok nyomásveszteségét, valamint a hidránsokon, illetve a csomópontokon kialakuló nyomásokat. ábra. Vízellátó hálózat elrendezési vázlala ábra. Nijomócsöves esőztető öntözőrendszer hálózat elrendezése