Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A Duna felmérése 449 b) A 11/1 — 3. sz. kötet és a 6—8. sz. füzet felvéteti munkái Ami az eddig ismertetett anyag felvételét illeti, az előkészítő munka 1968 őszén a teljes magyarországi Duna-szakaszra kiterjedő légi fényképezéssel kezdődött. E felvétel a két védtöltés, illetve magaspart közötti teriiletet teljesen fedte. A légi fényképezés alapján a Kartográfiai Vállalat légi háromszögelést végzett és fotótérképet készített. A légi háromszögelés során ellenőrizték, és ahol kellett, újra meghatározták a régi VO kövek koordinátáit, továbbá meghatározták az új VO kövek és a fotótérképekhez szükséges illesztőpontok koordinátáit. A légi háromszögelés középhibája az l:27 000-es képméretarány következtében ±0,41 mm volt. A Duna helyszínrajzához 1:10 000 méretarányban 3x4 km területű szelvényekkel új szelvénybeosztást készítettek. A szelvényeket fedő fotótérképek egy fényképből, illetsztőpont-korrekcióval készültek és jó helyzeti megbízhatóságukat a fotótérképen ±0,18 mm középhiba jellemzi. A helyszíni méréseket a fotótérképek másolatainak felhasználásával hajtották végre. A légi fényképen nem látható, vagy a fényképezés óta elpusztult VO kövek kokordinátáit földi eljárással, a közeli alappontokból ötödrendű pontossággal háromszögeléssel határozták meg. A folyamkilométer táblákat és ellenköveiket a fotótérkép másolatra felszerkesztett koordináták alapján a helyszínen ellenőrizték, az áthelyezett táblákat pedig újraháromszögelték. A VO kövek, vízmérce ,,0" pontok, kilométertáblák és ellenkövek magasságát mindkét parton országos magassági alappontok között vezetett egyirányú szintezéssel ±4.yímm megengedett hibahatáron belül mérték. Az országos szintezési alappontok közé illesztett szintezési vonalak hossza (L) általában 10 km volt. A kilométertáblák alapzatában elhelyezett vasgombok magassága a táblák egy részének áthelyezése, ill. feltöltése, betemetődése, vagy a gomb hiánya miatt több esetben nem volt meghatározható. Egyidejűleg általában 100 méterenként szintezték a partéi jellemző pontjait is. E munkánál a távolságokat tachimetrikusan mérték. A jellemző partéipontokat a fotótérképen azonosították és helyüket a távolságok felrakásával ellenőrizték. A töltések koronatengelyének és az árvízi vízmércék ,,0" pontjának magasságát országos magassági alappontok, illetve VO kövek között végzett szintezéssel határozták meg. A fotótérkép másolatok alapján helyszínelték a töltéseket, a fővízfolyást szegélyező területet és a látható szabályozási műveket. A párhuzamműveken hagyott kapuk és a sarkantyúk hossza a hajózási és szabályozási kisvízszint alatt 3 m-ig folytonos, a mélyebben fekvő rész szaggatott tengelyvonallal van ábrázolva. A mederanyag mintavétel valamennyi VO szelvényben hét pontból történt. c) A kiadvány 5. kötete Az 1:10 000-es térképlap-sorozat mellett 54 lapon, színes kivitelben elkészült a Duna 1:25 000-es helyszínrajza és még 1972-ben kiadásra kerül az 1:50 000-es és az 1:75 000-es helyszínrajz is. d) A 11/4. sorszámú Atlasz-kötet A szóban forgó Atlasz 11/4. sz. kötetével a szerkesztők és szerzők a magyar, sőt valószínűen a nemzetközi vízrajzi atlaszkiadványok területén teljesen új utat törtek. Ez a kötet ugyanis a Danával kapcsolatos hidrológiai, hidrográfiai, hidromorfológiai, kéregszerkezeti, kéregfejlődési és jelenkori kéregmozgási, valamint meder fejlődési problémákat tárgyal — a szövegoldalak közölt elhelyezett 3 — 4 színnyomatú térképek miatt — 58 nagy album alakú oldalon, ami normál oktáv méretben 232 oldal terjedelemnek felel mag. (A kötet szerkesztője: clr. Csorna János és í.aczay István.) Tartalma a következő: 1. A Duna-medence általános leírása. A szerzők (Bendefy L. és Csorna ./.) arra törekedtek, hogy a Duna egész vízgyűjtő területéről részletes hidrológiai és hidroo*