Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

4. füzet - Kovács György: Kútszűrők aktív hosszának vizsgálata

398 Kovács György csapolt réteg vize a kúttól ismert távolságban levő felszíni vízből utánpótlódik, és a befolyásolt zóna mérete csak akkor adható meg egyetlen sugárral, ha a víztartó réteg kerülete, amelyen keresztül ez a táplálás történik, a kúttal koncentrikus hengerfelület. Más esetben a Dapuit-egyenlet csak durva közelítés. A vízvezető réteg ellenállását kifejező állandó azonban bármely más típusú kútegyenletből is kifejezhető, és а В paramétert a mostani levezetésben szereplő összefüggésekbe mindig olyan formában helyettesíthetjük, amely a tényleges rétegtani adottságokat a legmegfelelőbb módon veszi figyelembe. — Ugyancsak a folyamat szivárgáshidraulikai szakaszát leíró résszel kapcsolatos a másik közelítés, amely lehetővé teszi, hogy a rétegből a kútba történő beáramlást a 4. egyenlet formájában írjuk fel. Ennek lényege az a feltételezés, hogy a vízvezető réteg minden egyes dy vastagságú elemi lamelláját olyan önálló nyomás alatti rétegnek tekintjük, amelyek között vízcsere nincs (3. ábra). Elméletileg, ha a szomszédos lamellák vízszállítása nem azonos, potenciálkülönbség keletkezik a szomszédos sávok határvonala mentén, amely keresztirányú áramlást hoz létre. Az áramképnek ez a torzulása azonban elhanyagolható. — Végül feltételezzük, hogy a szűrőcső belsejében kialakuló áramlást fékező bővített ellenállási tényező (?.

B) állandó végig a szűrő mentén, értéke csak a cső átmérőjétől és a szűrő típusától függ. Az irodalomban nem találunk semmi 3. ábra. A ténylegesen kialakuló és a közelítésként feltételezett nyomáseloszlás a rétegben Рис. 3. Фактическое и приближенно предполагаемое распределение давления в слое Fig. 3. Pressure distributions actually developed and assumed as a simplified approach within the aquifer Abb. 3. Die tatsächliche und die als Annäherung vorausgesetzte Druckverteilung in der Schicht