Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

362 Ismertetések Felhalmozódás : Az ősszel lehulló első hó nem marad meg a párnán, mivel a vé­kony hóréteget a sima párnáról lefújja a szél, illetve a párnában levő folyadék belső hője — amit lehűlés közben lead — megolvasztja. A hó-vízegyenérték méröpárnát magas hegységen nyitott területen helyezték el, ahol a szél szabadon fú. Ez tapasz­talható a párna nyomásváltozásain,'mikor a hó vándorol. Bebizonyosodott, hogy a 2 m magas kerítés nem befolyásolja a hó felhalmozódását, mivel a kerítés mellett és a hópárnán is azonos az akkumuláció mértéke. 3. ábra. Méröpárnával kétóránként mért olvadásértékek Megállapították, hogy a mérést nem befolyásolja az, ha a hó felszíne megolvad, majd megfagy, vagyis jégkéreg keletkezik. Tehát a hó-vízegyenérték mérőpárna és a közvetlen mellette levő talaj között a jégkéreg keletkezésével létrejövő áthidalás nem számottevő. A hó-vízegyenérték mérőpárna vízállás változásai nem adnak közvetlenül felhasz­nálható adatokat. Az adatok felhasználása előtt figyelembe kell venni a csapadék, szélsebesség és a hőmérséklet mérési adatokat. Azonban az egész évi periódus viszony­latában adódó hiba elhanyagolható, hosszú időszak vizsgálata esetén a fenti ténye­zők figyelembevétele nem szükséges. Az 1967 — 68. év telén az első működő hó-víz­egyenérték mérőpárna idősora a 2. ábrán látható. Az ábrán három vonal van. A felső folytonos vonal a hó-vízegyenérték mérőpárna nyomásváltozását mutatja, az ehhez közel levő szaggatott vonal a hó-vízegyenérték mérőpárna nyomásnövekedéseit a csa­padékos periódusok alatt, míg az alsó folytonos vonal a csapadékmérővel mért csapa­dék összegét. Ezeken kívül még a hagyományos hőmérő műszerrel végzett összehasonlító mérések eredményei is láthatók két helyen, ami kis körben ponttal van jelölve. Az ábrán látható, hogy a hagyományos hó-vízegyenérték mérőműszer és párna ered­ményei között minimális az eltérés. A hó-vízegyenérték mérőpárna teljes periódusát és a csapadékos időszakok nyomásemelkedését ábrázoló vonal kismértékben eltér, ami valószínűen a hó kondenzációjával és párolgásával magyarázható. Legérdeke­sebb azonban a csapadékmérővel és a hó-vízegyenérték méröpárnával mért víztartók közötti nagy eltérés. Tollán A. megjegyzése szerint más években is ilyen nagymértékű, tehát 50%-os eltérés tapasztalható e kétféle mérés eredményei között. Megvizsgálták az előbb említett kétféle mérés közötti eltérés, és a szélsebesség összefüggését. Bebizonyosodott, az egyes csapadékos periódusokat vizsgálva, hogy a szélsebesség növekedésével a csapadékmérőben felfogott hó mennyisége csökken. Tehát a hiba a csapadékmérő pontatlanságából ered. Hóolvadás : A hóolvadás általában májusban kezdődik. A 3. ábrán az olvadási periódus legnagyobb súlyveszteségű szakasza látható. A súlyveszteség, vagyis az olvadékvíz keletkezése a párolgással együttvéve 2 óránként 0 és 9 mm között vál­tozik. Legnagyobb súlyveszteség délután 2 óra körül tapasztalható. A napi összes súlyveszteség ebben az időszakban átlagosan 20 — 30 mm/nap, míg a maximális 50 mm/nap, ami meglepően magas. Megállapították, hogy a hó súly-, vagyis vízvesz­tesége jó korrelációba hozható a léghőmérséklettel. Kísérletet tettek az olvadékvíz és a párolgás szétválasztására, azonban nagyon irreális értékeket kaptak. Három nap összes hópárolgása és hószublimációja 24 mm-re adódott, ami túl nagy.

Next

/
Thumbnails
Contents