Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Molnár Су.: Tapasztalatok hóvízegyenérték mérőpárnákkal 363 3. Ilomerike tájjellemző terület, Lybekkbraten A hó-vízegyenérték mérőpárnát 195 m tengerszint feletti magasságban helyezték el. Az állomás fenyő és lucfenyő erdő, széltől védett tisztásán terül el. Az erdő 50 m-re közelíti meg a mérési helyeket. A talaj gleccserüledék. E területet a Filefjell-en szerzett tapasztalatok alapján választották ki, a szél sebessége itt kevésbé érvényesül. A párna elhelyezése és felépítése megegyezik az előbbiekben leírtakkal, csak az észlelő csövet nem szigetelték polieszter habbal. •f. ábra. A mérőcső hőmérséklet-változásra bekövetkező hosszváltozásainak hatása a mérési eredményekre Felhalmozódás: a Filefjell-i tapasztalatokkal ellentétben a Romerike-n a csapadékmérővel mért vízmennyiség értéke (215 mm) meghaladja a hó-vízegyenérték mérőpárnával mértet (199 mm). Hóolvadás: a Romerike-i területen a hóolvadás rövidebb idejű, mint a magasabb területeken. A legintenzívebb olvadás idején a napi átlag 14 mm/nap, míg a maximum 30 mm/nap. Л Romerike-i hó-vízegyenérték mérőpárna nyomásingadozása néhány jellegzetes napi változást mutat tiszta, derült napokon. Égy olvadási periódusban a hó-vízegyenérték mérőpárna nyomásváltozása és ugyanazon időszak hőmérsékletváltozása a 4. ábrán látható. Az ábrán a fent említett napi változás jellemzője az, hogy a nyomásszint éjféltől a reggeli órákig emelkedik, akkor tetőz, utána gyorsan süllyed, majd déltől követi a normális olvadási görbét. Ez az ingadozás a párnához csatlakozó észlelő cső megváltoztatásával magyarázható. Az észlelő csőről elhagyták a polieszter habszigetelést, így az a fentiek szerint reagál a külső hőmérsékletre. A műanyag észlelőcső és a párnát kitöltő folyadék éjszaka lehűl, tehát összehúzódik, ez úgy jelentkezik, mintha növekedett volna a nyomásszint. Reggel a nap rásüt az észlelőcsőre és az kitágul, de a folyadék lassabban veszi át a hőmérsékletet, így ez úgy jelentkezik, mintha csökkent volna a nyomásszint. Lassan a cső és a folyadék hőmérséklete kiegyenlítődik, és ekkor mutatja a műszer a tényleges nyomásszintet. * * * A bemutatott két norvég hőmérő állomás tapasztalatai a hó-mérés eddigi módszereire vonatkozó felülvizsgálat szükségességére irányítja a figyelmet. Rámutat egyrészt a csapadékmérővel történő észlelés pontatlanságára, másrészt az új műszertípusok kialakításakor jelentkező problémákra. Megjegyezni kívánjuk, hogy hasonló elven alapuló berendezések kialakítására nálunk is, a VITUKI-nál, kísérletek folynak.