Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Finnországi tapasztalatok 357 és foszfor, klorid, vas és mangán meghatározásokat végzik a helyszínen, míg a többi alkotórész vizsgálatára a mintát a központi laboratóriumba küldik. Műszereik közül említésre méltóak: 1. Perkin-Elmer atomadszorpciós spektrofotométer; 2. Technikon Auto Analyzer; 3. Automatikus CO, meghatározó készülék. Műszaki Kutató Iroda (VI. 3) Feladata technológiai jellegű kutatások végzése a vízelőkészítés és szennyvíztisztítás területén. Régebbi kutatásaik közül megemlítették az oxidációsárok módosítást. A klaszszikus ellipszis alaprajzot kör alakra módosították és középre helyezték a dortmundi rendszerű utóülepítőt. Az árokmélység változó, maximális a 3 méter. Ezt a mélységet, ha mód van rá, a hideg éghajlat miatt szívesen alkalmazzák. Gyakran a hideg miatt befedik az utóülepítőt is. Ipari szennyvíztisztítás területén egyetlen kísérletet végeztek. 1967-ben kezdték meg a cellulózipari szennyvizek biológiai tisztítására vonatkozó kísérleteket, Lohjo községben 250 m

3 térfogatban, eleveniszapos módszerrel. A kísérleti körülmények, sikeres tisztításnál, a következő adatokkal jellemezhetők: Hőmérséklet 6-22 °C pH 3,7-9,8 BŐI, 26-220 mg/l Hidraulikai terhelés 0,6 — 2,6 m

3/m

3 nap Szervesanyag terhelés 0,02 — 0,35 kg/m

3 nap Iszap terhelés 0,02 — 0,25 Iszapmennyiség 1,2 — 3,1 g/m

3 BOI

5 : N 100:3,6-100:11,9 BOI

5 : P 100 : 0,2 — 100 : 4,5 A BŐI csökkenés átlagban 80% volt megfelelő tápanyag-ellátásnál. A tápanyagot házi szennyvíz bevezetéssel (4%), vagy kereskedelmi foszfát adagolással biztosították. A tápanyag-szükséglet kevesebb, mint az általános igényként elismert mennyiség. Az eleveniszapos medencébe a levegőbevitel kefével történt. Az eredeti levegőztető medencét a hidraulikai vizsgálatok tapasztalatai alapján többször módosították. A kezelés egyetlen nehézsége a nagy költségigény. Faipari Kutató Intézet A víztisztítás területén az ipari kutatás szerepe jelentős. Ezért érdemes ezzel a kérdéssel bővebben foglalkozni. Víz- és levegőszennyezéssel foglalkozó osztály Az osztály mindössze másfél éves, 7 diplomás kutatóval (egyetemi, illetve műszaki egyetemi diplomával), 2 kutató technikussal (ez az állás egy erre a célra szolgáló 4 éves főiskola elvégzését igényli) és 6 laboránssal (középiskola után 1 éves szakiskola) dolgozik. Kutató jellegéből következően, a kísérleteket, az alkalmazott módszereket, a nyert eredményeket leírják, erről összefoglalást is készítenek, de gyakorlati alkalmazására nem adnak javaslatot. A felhasználónak kell a tervezési paramétereket is megállapítania és hasonlóan a gazdaságossági kérdéseket is megvizsgálnia. Az intézet jelenlegi modellcsarnokában a papírgyártás fejlesztésére vonatkozó technológiai kísérletek folynak. A kísérletek lényegében miniatűr papírgyár üzemét jelentik, ez fogja szolgáltatni a szennyvizet is a most épülő új modellcsarnokban elhelyezésre kerülő szennyvíztisztítási kísérletekhez. Tervek szerint kb. 50 m

3-es nagyságrendben a kémiai tisztításra vonatkozó kérdéseket (flokuláció és iilepítés) fogják tanulmányozni. Az osztály három csoportból áll. A levegő és vízvédelemmel foglalkozó csoportnál, a kérésemre beszerzett adatok összesítése szerint, az erdőgazdaságból (ide tartozik a cellulóz és papíripar is) eltávozó szennyvizek mennyiségét 65 m

3/s-ra lehet becsülni.