Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
3. füzet - Végváriné Bede Ildikó: A mérnöki biológia figyelembevétele öntöző- és belvízcsatornák tervezése és üzeme során
A MÉRNÖKI BIOLÓGIA FIGYELEMBEVÉTELE ÖNTÖZŐ- ÉS BELVÍZCSATOBNÁK TEBVEZÉSE ÉS ÜZEME SORÁN VÉGVÁR INÉ DR. BEDE ILDIKÓ 1 ,,A mérnöki biológia műszaki segédtudomány, amelynek feladata, hogy a műszaki létesítmények és az élő természet közötti kölcsönhatásokat, kapcsolatokat feltárja, a felmerülő ellentéteket pedig a lehetőségekhez képest mindkét tényező érdekeinek egyidejű figyelembevételével megoldja" (12). A mérnöki biológiának, mint segédtudománynak a hazai kialakulása csak az elmúlt évtizedben indult meg, és a hatvanas években került sor olyan kutatásokra [3., 7., 9., 11., 15., 16.], amelyek eredményeként a műszaki létesítmények biológiai védelmének néhány kérdése kísérleti szinten már megoldottnak tekinthető. Az eredmények gyakorlati alkalmazása és további mérnökbiológiai módszerek kidolgozása érdekében — az utóbbi évekbeni fejlődés ellenére is — szükség van egyrészt kötelező érvényű előírásokra, rendeletekre, szabványokra, másrészt olyan kísérletekre, amelyek még feltétlenül szükségesek az előírások összeállításához. Ennek megfelelően a tanulmány célja: az öntöző és belvízcsatornák karbantartására alkalmas, jelenleg ismert mérnökbiológiai módszerek széleskörű hazai alkalmazása érdekében: — a rendeletek előkészítése céljából a már rendelkezésre álló legfontosabb kutatási eredmények összefoglalása és — a továbbiakban szükséges leglényegesebb kutatási területek számbavétele. Az öntöző-és belvízcsatornák karbantartásának három feladata van: a parti növényzet szabályozása, a meder növényzetének szabályozása és az iszap eltávolítása, azaz a meder helyreállítása [13]. E feladatok közül az utolsóra — amely mindenképpen mechanikai beavatkozást igényel — a mérnöki biológia módszerei természetszerűleg nem alkalmazhatók, az első két feladat megoldásához azonban e műszaki segédtudomány eljárásaira feltétlenül szükség van, hiszen a növényzet szabályozásához a biológiai ismeretek nélkülözhetetlenek. Bevezetésképpen le kell még rögzíteni, hogy a mérnöki biológia módszereinek megválasztása során sok esetben alkalmazkodni kell a karbantartandó csatornák méreteihez. Különböző méretek esetenként különböző eljárások alkalmazását tehetik szükségessé, ezért a csatornákat a következő nagyságrendi kategóriákba soroljuk: 1. a partéiszélesség <2 m; 2. a partéiszélesség 2—5 m; 3. a partéiszélesség 5—10 m; 4. a partélszélesség =-10 m. 1 Végváriné dr. Bede Ildikó mezőgazdasági mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Vízépítési kutatási főosztályának tudományos munkatársa.
