Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

3. füzet - Végváriné Bede Ildikó: A mérnöki biológia figyelembevétele öntöző- és belvízcsatornák tervezése és üzeme során

A mérnöki biológia figyelembevétele 309 I. A CSATORNAPARTOK ÁLLÉKONYSÁGÁNAK BIZTOSÍTÁSA Csatornaparton jelen esetben csatornarézsűt értünk, amely a hazai gyakorlat szerint általában 1:1 — 1:2 hajlásszögű. Mélyvezetésű csatornáknál magától értetődően csak belső (vízfelőli) rézsű, vegyes szelvényű és magas vezetésű csatornáknál pedig ezenkívül külső rézsű fordul elő. Az állékonyság biztosítása érdekében a csatornarézsüket nemcsak a csatornában vezetett víz talajelsodró hatásával szemben, hanem az átnedvesedés esetén bekövetkező megcsúszás és a felületi erózió, valamint a defláció ellen is védeni kell. Ezért a rézsűvédelmet a vegyesszelvényű és magasvezetésű csatornák külső rézsűjére is ki kell terjeszteni. A rézsűvédelemmel kapcsolatban mind a tervezés, mind az üzem során számos mérnökbiológiai teendőre lenne szükség. Ezeket a tennivalókat, s a kidolgozott eljárásokat a tervezés és az üzem területére vonatkozóan külön-külön ismertetjük. I. Tervezés és építés A rézsűállékonyság biztosítására alkalmazható általánosan ismert biológiai módszerek: a gyepesítés, a hullámvédelem érdekében történő növény sáv telepítés a rézsű belső részén és a csatornamenti fásítás. Ahhoz azonban, hogy az alkalmazandó módszer valóban védelmet adjon mind a csatornában történő vízmozgás káros hatása, mind a fennálló egyéb, állékonyságot veszélyeztető hatások ellen, az elvégzendő munkákat éppen úgy kell megtervezni, mint az elkerülhetetlenül szükséges műszaki feladatok bármelyikét. A tervezés és építés során foglalkozni kell a biológiai rézsűvédelemmel másoldalról azért is, mert előfordulhat, hogy e biológiai eljárásokhoz a műszaki terveknek, a létesítmények méreteivel esetenként némileg alkalmazkodni kell. a) Gyeptelepítés Elsőként a gyepesítés kérdését vizsgálva, mindenekelőtt arra kell felhívni a figyelmet, hogy a gyeptelepítést valamennyi öntöző és belvízcsatorna tervezése során — a nagyságrendtől függetlenül — célszerű figyelembe venni. Igen lényeges továbbá, hogy a gyepesítés célja mindig a rézsűvédelem kell legyen, a gazdaságosság szempontjából igen fontos várható fűhozam mennyiségét a tervezés során nem szabad előtérbe helyezni. Gyepet telepíteni lehet vetéssel, gyeptéglázással és gyepszőnyeg-fektetéssel. A gyepesítés tervezése során figyelembe veendő alapvető szempontokat, a legegyszerűbben megvalósítható eljárásokat már kidolgozták [12., 17.], ezeket legrészletesebben Szarvas F. egyik tanulmányában [10] lehet megtalálni. E tanulmányokban foglaltak alapján a következők javasolhatók: 1. A gyeptelepítés sikere érdekében a rézsű felületét az építési munka befejezését követően műtrágyázni és komposzl-trágyázni kell. Az adagolandó mennyiség a következő: P

20

5 hatóanyag 0,007 kg/m

2, 50% szervesK

o0 hatóanyag 0,010 kg/m

2, anyagtartalmú CaO hatóanyag 0,020 kg/m

2, komposzt 0,300 kg/m

2. N hatóanyag 0,010 kg/m

2,