Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

3. füzet - Sárváry István: A Budapesti termálvizek védőterülete

270 Sárváry István VendI A javaslata ím VITUKI javaslata 19 6 Ь FTI javaslata 1962 1970-ben érvényùelépeff 1. ábra. A budapesti hévizek védőterületére vonatkozó különböző javaslatok Рис. 1. Разные предложения для создания защитных областей будапештских термальных вод Fig. 1. Different suggestions concerning the protective zones for the Budapest thermal springs e kőzetek rétegtani, szerkezeti és karsztosodottsági viszonyai egyértelműen lehetővé teszik a felszíni és felszínalatti karsztrendszer összefüggését. Az egyes víznyerőhelyek egymással való összefüggésének, egymásra-hatásának vizsgálata a korábbi, kisebb távolságokon végrehajtott kísérletektől [7, 8] egészen a zuglói Paskál-kútban 1966-ban végzett nagyszabású kompresszorozásig [9] egyértelműen bizonyította ennek az összefüggésnek nemcsak a lehetőségét, hanem a meglétét is. Mint az a bányászati depressziós terek alakjából, valamint az ilyen irányú modellkísérletekből is kitűnik, a nyomás- és vízszintváltozások leggyorsabban a nyitott szerkezeti vonalak mentén terjednek. (A földalatti járatok néhol igen jelentős méretűek. Erre utal a zuglói fúrásnál tapasztalt 342 m-es béléscső-esés). A nyílt járatokban a nyomáscsökkenés terjedési sebessége igen nagy lehet. A zuglói kút lezárásakor a vele azonos törésvonalon mintegy 3,6 km-re levő Városliget II. számú kútnál perceken belül ugrásszerű vízszintemelkedés következett be. E két pont között ugyanilyen gyorsasággal jelentkezett a zuglói kompresszorozás ha-