Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

208 Kozák István felett előre kitermelt munkagödörben szerelték össze és betonozták. A vágóélt tégla párnafalról indították. A keverőtelepről szállított betonból betonozták be a vasbeton oszlopokat, majd a legalsó vasbeton koszorút. A zsaluliosszabítás mindig a szűrőablaksor beépítését követte. A szűrőfelületek beépítése után a külső- belső zsaluzást elbontották, az 50 —(50 cm széles gyűrűs térbe gyöngykavicsot töltöttek, ellenőrizték a szinteket, függőlegességet és központosságot, majd megkezdték a párnafal bontását. Az utolsó, kb. 30 db téglát a vágóéi elroppantotta és a süllyesztés megkezdődött. Ezután kétköteles markolóval termelték ki az anyagot. Műszakonként 10 — 80 cm süllyesztési sebességet értek el, a talaj eléggé kötött volt, sőt egy vékony márgaréteget is harántoltak. Ezután — 4,5 m süllyesztés után — vasbeton tüskék hajlításával meghosszabították a betonvasalást, majd a zsaluzást, és az aknák a kezelőszintig, illetve a függőleges falakat végig felbetonozták. Természetesen a süllyesztéskor az akna körüli gyűrűs térben a gyöngykavicsot folyton pótolták, és a talp elérésekor a kútfenékre a terv szerinti kavicsot szórták be. A tokodi üveggyár süllyesztett kútjai Az előbbi kutakhoz nagyon hasonló ugyancsak két azonos közelfekvő kutat, a 4. ábra mutat be. A tervek között eltérést jelent, hogy ez utóbbi kutak kezelő tere a terepszint alatt van, mert az üzemi vízszint nem 7 méterre, hanem csak 2 — 3 m-re 4. ábra. A tokodi üveggyár süllyesztett ipari víznyerő kútjának hosszmetszete