Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Vízépítési célú aknamélyítések 209 van a külszínttől. A terveket a VIZ1TERV készítette. Kivitelezés tekintetében lé­nyeges eltérés volt, hogy a tokodi kutakat helyszínen kellett betonozni. A sokszori zsaluzat-hozzáépítés, illetve betonozás-megszakítás miatt ezeknek a kulaknak mé­lyítése kétszeres időtartamot igényelt, pedig a kutak sekélyebbek és lazább talajban mélyültek. A süllyesztést autós vízalatti markoló végezte. A vasszerelés, zsaluállítás, be­tonozás és zsalubontás okozta kényszerű szüneteket a kutak váltogatott süllyeszté­sével igyekeztek kitölteni. A kutak vágóéi szerelését Tokodon kb. 1,50 m mélységben kellett elkészíteni, mivel a talajvizet már ilyen mélységben megkapták. Az aknákat három lépcsőben süllyesztették, először a második, majd a negyedik szűrőtestsor felső éléig, végül pedig teljes magasságig felbetonozva. A kemény talpat a vártnál magasabban érték el, és nem is tudták a tervezett mélységre süllyeszteni. Várakozással tekintettek a kutak talprugójának betonozása elé. Mivel a nagy­mélységű aknákban a cső súlya is több tonna lehet, a betonnal telt cső súlya pedig több tíz tonnát is kitehet, az ilyen súlyok korlátozott mozgatása nehezen megold­ható. Azért nem gondolhattak mély aknákban vízalatti betonozásra, csak vízalatti cementtej, vagy cementhabarcsdugó ké­szítésére. Másodlagos kérdésként jött szá­mításba a betonleadáshoz a dugulásve­szély miatt szükséges lényegesen nagyobb átmérőjű cső, amely még tovább növeli a cső súlyát. Mindezekért, ezeknél az ak­náknál próbálkoztak először sikeresen, de csak kis mélységben 200 mm átmérőjű csőben való betonleadással. A csövet a markolásra használt autódaru tartotta és mozgatta. 5. Székesfehérvári kísérleti szennyvíz­átemelő akna süllyesztése Az Építésügyi- és Városfejlesztési Mi nisztérium kezdeményezésére a MÉLYÉP­TERV tervet készített egy kísérleti szenny­vízátemelő akna kivitelére, melyet a Bá­nyászati Aknamélyítő Vállalat épített meg. Az akna kivitelére az adott indítékot, hogy a Flygt szabadalmú szivattyúk — a gyártás megindulásával — kedvező tulaj­donságaik miatt már az építés idején is jól használhatók lesznek, és későbbi üzem idején méginkább hasznosítani lehet azok előnyeit. Ennek kihasználására az aknát előregyártották és vízalóli markolással süllyesztették. Az akna főbb adatait és beépítését az 5. ábra mutatja. Az akna valamennyi elemét acélle­mez zsaluzatban vibrálva előregyártot­ták. Elemeinek súlya nem érte el a 3 ton­nát, ezért teherautóval szállították a be­építési helyre, ahol az aknát vízalatt mar­koló autódaru és 10 tonnás teherbírású autódaru segítségével építették meg. Az akna süllyesztése kb. 2,5 — 3,0 m-es előre kimarkolt függőleges falú munka­gödörből indult, a vágóéi alá nem helyez­tek semmit, a talajvíz szintje kb. 3,0 m mélységben volt, ezért a vágóélt és a hoz­\уклт\ 5. ábra. A székesfehérvári Vízmüvek kísérleti előregyártott süllyesztett szenny­vízaknájának keresztmetszete

Next

/
Thumbnails
Contents