Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
2. füzet - Korim Kálmán-Liebe Pál: Hévízelőfordulási viszonyok a Balaton déli partvidékén
178 Kori-rn К. — Liebe P. 4. Hé vízfeltárási lehetőségek a) Területi értékelés Optimális hévízfeltárási területek Mivel a hévizek és hévíztároló kőzetrendszerek kialakulását és megjelenését elsősorban a földtani felépítés és folyamatok határozzák meg, ezért magától értetődik, hogy a Balaton déli partvidékén az a fiatal medencealakulat képezi hévízfeltárási szempontból a legkedvezőbb viszonyokat, amely Fonyódtól nyugatra és délnyugatra terül el. Itt a medencealjzat déli részét is viszonylag nem nagy mélységben (700— 1200 m) repedezett mészkőképződmények építik fel, s az ebben kialakult hévízrezervoárok a felszálló karsztvízöv tartozékai, ellentétben a balatonberényi mészkőrögvonulattal. Emellett a medencét kitöltő üledéksorozat kellő mélységben települő porózus tagjai, így a tortónai mészkő, homok-homokkő és konglomerátum, valamint a felsőpannóniai homok-homokkő rétegek ugyancsak hévíztárolók. A Balaton déli partvidékén elsősorban ezen a délnyugati medenceterületen (Fonyód— Buzsák— Táska — Marcali— Balatonszentgyögy) van adva a hévízfeltárás lehetősége. A hévizek mennyisége, minősége, hőmérséklete és vegyi jellege azoban még ezen a körülhatárolt területen belül is vízszintes és függőleges irányban egyaránt változik, s a víztartó rétegek, valamint azok kőzettani-teleptani sajátságainak függvénye. Másodrendű reménybeli területek A paleozóos kirstályos átalakult és magmatikus zónától délre fekvő területeken, tehát nagyjából a Buzsák— Karád — Nagyberényi nyugat-keleti irányú triász, illetve váltakozva települő triász—paleozóos mészkővonulat hévízfeltárási szempontból még reménybelinek minősíthető, annak ellenére, hogy ez ideig itt még nem fedeztek fel hévízkészleteket, s ebből a szempontból a szénhidrogénkutató fúrások is (pl. a karádi fúrások) eredménytelenek voltak. Megjegyzendő azonban, hogy e déli karbonátos területsáv megkutatottsága kisfokú. A hévízkutatási tevékenységet ezenkívül hátrányosan befolyásolta a Balatonparttól való viszonylag nagy távolság is. Hévízfeltárási szempontból reménytelen területek A Balaton déli partsávja Balatonszabaditól Fonyódig mintegy 10 km szélességben a paleozóos kristályos alaphegység vízzáró-vízrekesztő sajátsága és kis mélysége (80—500 m) következtében hévízelőfordulási szempontból kedvezőtlen, reménytelen terület. A kristályos alaphegység fölötti fiatal laza üledékek csak hideg vizet tárolnak. b) Teleptani—rezervoár értékelés A fentiekben közölt földtani, vízföldtani, hidrológiai, vízkémiai, geotermikus, geofizikai vizsgálatok adatainak értékelése alapján — röviden összefoglalva — megállapíthatjuk, hogy a Balaton déli partvidékén tervezett jövőbeni hévízkutatás fő objektumai — a főleg triászkori repedezett karbonátos kőzetek, — a miocén (tortónai) mészkő és homok-homokkőrétegek, és — a felsőpannóniai nagymélységű homok-homokkősorozatok lehetnek.
