Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

2. füzet - Korim Kálmán-Liebe Pál: Hévízelőfordulási viszonyok a Balaton déli partvidékén

Hévízelőfordulási viszonyok 179 1. A triászkori repedezett, karbonátos kőzetek elsősorban a paleozóos kristályos zónától délre képviselnek nagy geotermikus értékű potenciális hévíztárolókat, a táskái analógia alapján. A balatonberényi s tulajdonképpen a Keszthelyi hegységhez tartozó mélybesűllyedt mészkőrögvonulat az eddigi eredmények alapján csupán langyosvizü (18—22 °C) karsztvízrezervoárok jeltárását teszi lehetővé. 2. A miocén —torlónai mészkő, homok és homokkőrétegek a nagyberényi öblözetben és szegélyén, Fonyód — Buzsák — Balatonfenyves környékén képeznek viszonylag kis hozamú (maximálisan 200—300 liter/pere) és 30—45 °C hőmérsékletű hévíztároló rendszereket. 3. A felsőpannóniai homok és laza homokkősorozatok csakis nagyobb, tehát 800—1200 m-es mélységben alkotnak héviztárolókat. Ebben a mélységintervallumban feltárható hévizeket 50 °C körüli kifolyóvíz hőmérséklet és viszonylag kis hozam (300— 500 l/p), valamint negatív nyugalmi vízszint jellemzi. Potenciális felsőpannóniai hévíztárolók a Balaton partjától délre legalább 10 km távolságban fordulnak elő, elsősorban Marcali — Mesztegnyő környékén. IRODALOM 1. Lóczy, L.: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedésc. A Balaton Tudományos Tanulmányozásának eredményei, I. Budapest, 1913. 2. Szurovy, G. szerk: A kőolajkutatás és feltárás módszerei Magyarországon. Akadémia Kiadó, Budapest, 1957. 3. Vadász, K. : Magyarország földtana. Akadémia Kiadó, Budapest, 1960. 4. Magyarország hévízkútjai. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kiadás, I. kötet, I960., II. kötet, 1972. 5. Jelentés az 1970. évi somogyi vízgeofizikai mérésekről, Kézirat, Eötvös Lóránt Geofizikai Intézet, 1970.