Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

2. füzet - Korim Kálmán-Liebe Pál: Hévízelőfordulási viszonyok a Balaton déli partvidékén

Hévízelőfordulási viszonyok 173 lyenként vékony homok, homokkőrétegek, a fonyód-kopaszdombi fúrásban pedig konglomerátum rétegek települnek, melyek vízadóképessége viszonylag jelentős. A balatonfenyvesi perspektivikus vízkutató fúrásban 450 m körüli mélységben többosztatú, laza homokrétegeket képeztek ki víztermelővé. A homoktestek korlátozott dimenziója következtében a vízhozam csupán 300 l/p körülinek adódott, s a homokrétegek laza vázszerkezete miatt erős kompresszorozás mellett homokolódás lépett fel. A balatonfenyvesi kút, melyet erre a tortónai homoksorozatra képeztek ki, jelenleg erősen fojtott állapotban kb. 50 l/p 30 °C-os vizet ad, s nincs hasznosítva. A Fonyód—Kopaszdombi fúrásban ugyancsak tortónai homokkő és konglomerátum rétegeket nyitottak meg, de ezek vízadóképessége is csekély, s a nyugalmi vízszint alatt marad. A kút pillanatnyilag lezárt állapotban van, és nem hasznosítják. Felsó'pannóniai hévízadó képződmények. A felsőpannóniai üledéksorozat a Magyarországon általános rétegkifejlődési és kőzettani megjelenésben fordul elő a Balaton déli partvidékén is. A fesőpannóniai alemelet felső szakaszán ezen a területen is a homok-homokkőrétegek meglehetősen vékonyak és sűrűn váltakoznak agyag-agyagmárga rétegekkel ún. sandwich-típusú üledéksorozatot alkotva. A fekii felé a homokrétegek tagoltabbá és vastagabbá válnak. Hévízelőfordulás e felsőpannóniai homoksorozat mélyén elhelyezkedő tagjainál lehetséges. így pl. Marcali térségében a felsőpannóniai homokréteg 803—1139 m-es mélységszakaszban hévízadónak bizonyultak. A felsőpannóniai homokrétegek vízadóképessége azonban messze elmarad a nagyalföldi és a kisalföldi azonos korú homokétól. A marcali fúrásban mintegy 300 méteres szakaszban 12 db egyedi homokkőréteget nyitottak meg 135 m összvastagságban, s ennek ellenére a kompresszorozással kivehető maximális vízmenynyiség csupán 480 liter/perc volt, míg a víz hőfoka 48 °C. Egyébként ilyen kedvezőtlen tapasztalatokat nyertünk a somogyi és zalai felsőpannóniai homokrétegek megnyitásánál is. (pl. Nagybajom, Nagyatád, Bajcsa —9. és —40. sz., Lenti kutaknál.) A viszonylag kis vízhozam elsősorban a homokrétegek lencsésségével, korlátozott dimenziójával, másrészt a homokkövek ásványos anyag- és kötőanyagtartalmával magyarázható. b) Vízkémiai jellegek A Balaton déli partvidékén feltárt hévizek vegyi jellege és összetétele elsősorban a hévíztárolók típusának, településének és hidrodinamikai viszonyainak függvénye. Ennek megfelelően a fő hcvíztároló rendszerek vize eltérő vegyi jelleggel és összetétellel tűnik ki. Öt fő víztípust különböztetünk meg: 1. A középhegységi típusú felsőtriász karbonátos tárolórendszer CaMg-hidrogénkarbonátos karsztvizét, 2. A déli triász repedéses karbonátos rezervoárrendszerek alkálikloridos hidrogénkarbonátos kevert karsztvizét. 3. A miocén (tortónai) mészkőrétegek kloridos CaMg-hidrogénkarbonátos rétegvizét. 4. A miocén (tortónai) homok-homokkő-konglomerátum rétegek CaMg-hidrogénkarbonátos rétegvizét. 5. A felsőpannóniai homokkőrétegek alkálihidrogénkarbonátos rétegvizét.