Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
2. füzet - Korim Kálmán-Liebe Pál: Hévízelőfordulási viszonyok a Balaton déli partvidékén
174 Kori-rn К. — Liebe P. Л középhegységi típusú felsőtriász karbonátos tárolórendszer Balatonberény— Fenékpuszta körzetében langyos karsztvizet tartalmaz, mely CaMg-hidrogénkarbonátos jellegű, csekély összes oldott szilárd alkotórésszel, hasonlóan a Keszthely környéki hideg karsztvizekhez. Л balatonberényi karsztvíz összes oldott sótartalma 359 mg/l, s külön érdekessége a nagy kén (S) tartalom (4,8 mg/l). A fenékpusztai kútból származó karsztvíz 536 mg/l összes szilárd alkotórészt tartalmaz. E karsztvizek széndioxid tartalma (88, ill. 55 mg/l) kisebb, mint a Hévízfürdő környéki hévizeké. A déli triász repedéses karbonátos tárolórendszer sajátos rétegvízzel keveredett típusú „Ős" karsztvizet tartalmaz. Hasonló víztípus gyakori a zalai mélymedence mezozóos szénhidrogén- és víztároló rendszerében. így pl. a karsztvíz és a miocén — alsópannóniai sós rétegvizek különböző arányú keverékét képviseli a nagylengyeli olajmező krétakorú mészkövében levő rétegvíz, annak ellenére, hogy a karsztvízrendszerrel dinamikusan összefügg. Ezenkívül kevert típusú víz a zalakarosi triász mészkőtárolóból kinyert hévíz is, nagy klorid és összes oldott sótartalommal. E déli triász karbonátos kőzetrendszert négy táskái kút csapolja meg. A Táska-\. sz. kút vizének elemzése szerint a sztatikus jellegű rétegvízkomponens domináns szerepet játszik a vegyi összetételben, s ennek tulajdonítható a nagy kloridion (2550 mg/l) és összes oldott sótartalom (6811 mg/l). A táskái víz az alkálikloridos — hidrogénkarbonátos vizek brómos — jódos csoportjába tartozik. Vízkőlerakódási-sókiválási hajlama az eddigi megfigyelések szerint igen nagy. A miocén (tortónai) mészkőrétegek sztatikus, kloridos CaMg-hidrogénkarbonátos rétegvizet tárolnak. Ennek megfelelően a víz eléggé tömény, bár nem annyira, mint a somogyi és zalai mélymedencék nagy mélységben települő miocén — tortónai rétegvizei. A Buzsák—16. sz. (csisztapusztai) kútból termelt víz CaMg-hidrogénkarbonátos — kloridos jellegű s hasonló a többi buzsáki olajkutató fúrásból kinyert vizekhez. A csisztapusztai hévíz összes oldott sótartalma 4133 mg/l, s nagy C0 2 tartalom jellemzi (795 mg/l). A Fonyód—1. sz. kút vize CaMg-hidrogénkarbonátos, nagy szénsavtartalmú ásványvíz, 2918 mg/l összes oldott sótartalommal, melyet palackozva forgalmaznak. A miocén (tortónai) homok-homokkő-konglomerátum rétegek ugyancsak sztatikus CaMg-hidrogénkarbonátos rétegvizet tárolnak. A balatonfenyvesi fúrásban feltárt rétegvíz 1465,4 mg/l összes oldott sótartalmú, 539 mg/l C0 2 mennyiségű. A Fonyód—2. sz. kút vize még ennél is koncentráltabb (2425 mg/l összes oldott sótartalommal). A miocén rétegvizek vegyi összetétele és töménysége a medencekimélyülés irányában általánosan növekedik. A buzsáki—táskái szerkezeten jóval koncentráltabb rétegvizek fordulnak elő, mint a Balaton partvonala közelében. Ennek legkézenfekvőbb magyarázata, hogy a tó partvidékén magasabb szerkezeti helyzetben települő miocén rétegek a földtörténet folyamán meteorikus vízzel keveredtek, s így az eredetileg foszilis rétegvíz erősen felhígult, illetve átalakult. A felhígulás annál kisebb mértékű, minél mélyebb helyzetű a víztartó réteg, vagyis Buzsák— Táska vidékén találjuk ugyanazon képződmény legtöményebb rétegvizeit. A felsőpannóniai homok-homokkő tárolók rétegvizei esetében a víztartók abszolút mélysége ugyancsak jelentős kihatással van a víz vegyi alkatára. Az eddig feltárt felsőpannóniai rétegvizek kivétel nélkül alkáli hidrogénkarbonátos jellegű édesvizek. Az egyes víztípusok főbb vegyelemzési adatait az I. láblázat tartalmazza.