Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

2. füzet - Balogh János: Vízkormányzás a kiskörei vízlépcső öntözőrendszereiben

Vízkormányzás a Kiskörei Vízlépcső öntözőrendszereiben 15Î Ha a böge fölött is fenn akarjuk tartani az öntözővíz szolgáltatást, úgy a vízhasználatoknak olyan mérvű korlátozását kell elrendelni, hogy a veszteségekkel növelt vízfogyasztás összege ne haladja túl a fővízkivétel vízszállítását. A másik megoldás „az öntözővízigények időszakos összehangolása", sokkal nehezebben vihető keresztül. (Jelent némi tartalékot a rétek, s főleg legelők, meg a rizstelepek kizárólagos éjjeli vízellátásának lehetősége is.) Ez azonban lényegében nem jelent mást, mint az öntözővízigénylések gyűjtésének, feldolgozásának és értékelésének szükségességét. Ennek visszaállítása pedig éppen a legfőbb előnyétől fosztja meg az alsóvezérlés üzemi rendszerét. Természetesen ez az előzőekben tárgyalt határ nemcsak térben, hanem időben is megvonható. Ugyanis — hazai klimatikus viszonyaink között — a termelői vízkivételeknél felmerülő öntözővízfogyasztás az öntözési idény előrehaladásával együtt fokozatosan növekedik, és általában július utolsó és augusztus első két dekádjában éri el a csúcsértéket. Nyilvánvaló, hogy az alsó vezérlés az öntözési idény első és végső időszakaiban — amikor a termelői vízkivételek nem teljes kapacitással dolgoznak — kifogástalanul fog működni. Л zavarok csupán a július végi — augusztus eleji csúcsidőszakban jelentkeznek. De az is nyilvánvaló, hogy ezek a csúcsidőszakbeli zavarok sem jelentkeznek minden évben, csupán az aszályosabb nyarakon, melyek gyakorlatilag 10 évből 2—4 esztendőben jelentkeznek hazánkban. Miután az öntözővízigénylések begyűjtésének, feldolgozásának és értékelésének rendszere csak nehezen, néhány év következetes szoktató és nevelő munkájával honosítható meg valamely öntözőrendszerben, világos, hogy 3—4 évenként nem lehet a csúcsidcszali vízkormányzást hetekre vízigénylésekre alapozni, s aztán ismét visszatérni a mechanikus alvíztartásra. Nem marad más hátra tehát, mint a vízhasználatok korlátozása abban az esetben, ha a rendszer vízfogyasztása túlnő a fővízkivételi vízszállítóképességén. Л. Az öntözőrendszerek és fiirtök vízkormányzásának teendői A felsövezérlésü öntözőrendszerek és fürtök esetében — elsősorban a felesleges vízforgalom elkerülése érdekében — az előzetes termelői vízigénylések rendszerét vezették be. A vízigényléseknek a vízfelhasználás jövő igényelt eseményére vonatkozó információtartalmuk van. A termelői vízigénylések információtartalma — megfelelő feldolgozás és értékelés eredményeként — teszi lehetővé a felsővezérlésű öntözőrendszerek fővízkivételi művének a vízfogyasztásnak megfelelő szabályozását. A vízigénylések információtartalma az alábbi : A termelő neve: A termelői vízkivétel helyének a megjelölése: A vízkivétel kezdő és végső időpontja : A vizet igénylő kultúra és területének megjelölése : A vízhasználat igényelt vízmennyisége és vízhozama: Az előző fejtegetésekből következően a vízigénylésekkel beérkező információkat a megfelelő üzemviteli utasítások megfogalmazásához, hálózati elemenként, fürtönként és a rendszer egészére nézve összesíteni kell. Az összesített értékeket 4 Vízügyi Közlemények