Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

2. füzet - Dávid László-Nagy László: Gondolatok a jövő század magyar vízgazdálkodásáról

Gondolatok a jövő vízgazdálkodásáról 123 A vízépítés módszereinek és különösen sebességének jelentős változása szükséges. A földcsatornák, a tározók kialakításánál, a csőfektetés terén főként a robbantásos technológia fejlődésétől várható döntő fordulat, míg a csövek anyagában változást elsősorban a műanyag és a helyi talajban szilárdítással kialakított vezetékek jelenthetnek. A csőépítési sebesség jelentős emelkedése elsősorban a flexibilis, a folyamatosan fektethető csövek elterjedésével emelhető. Számítani lehet a csővezetékes anyagszállítás nagyfokú használatára is. Az előregyártás fellendülése mellett kialakulhat az építési laser technológia is, amely nagy hatású, gyors és pontos módszerként forradalmasíthatja az építőipart. A mélyépítés terén döntő változás a víztelenítési technológiában várható. Ez az elektroozmotíkus vízelvezető és a kémiai vízvisszatartó módszerek elterjedésének tulajdonítható majd. Az automatizálás, a számítástechnika és a távjelzés fejlődéséről néhány évtized múlva bizonyára már időszerűtlen lesz beszélni. Amikor például az előrejelzett időjárásnak megfelelően — talán közvetlen emberi beavatkozás nélkül — automatikusan levegőbe emelkednek — a ma emberét még a II. világháborúra emlékeztető, de a jövő embere által csak a megszokott rutintechnikát képviselő — öntözőballonok, hogy műanyaggyomrukból a kijelölt területet adott mennyiségű vízzel permetezzék be. \. Összefoglalás A jövőbe pillantás — ha a bizonytalan távolságállítás miatt kissé homályos távcsövön keresztül is történt — úgy érezzük néhány vonásában felvillantotta a XXI. század magyar vízgazdálkodásának egyes kérdéseit és hozzájárult az összefüggések kirajzolásához. A jövő feladatait a mában kell megalapozni. A hosszú távú előretervezés, amely különösen a vízgazdálkodásban szükséges, megkívánja, hogy a jövő adataival már most foglalkozzunk, az előterveket, a koncepciókat ezekre az igényekre és lehetőségekre tekintettel készítsük. A vízgazdálkodás fejlődése — mint eddig — a jövőben sem lesz mentes ar. ellentmondásoktól, amint ez tanulmányunkból is több helyen kitűnik. Ezek feloldása azonban elsősorban a „saját vízgyűjtő" és a ,,gravitációs szemlélet"-bői való kilépés, a vízátvezetés elvének széles körű elfogadása és alkalmazása, az új iránti tartózkodás leküzdése árán remélhető. Tanulmányunkban nem törekedtünk teljességre, a számszerűsítés sem volt célunk. Azt kívántuk csupán elérni, hogy a vízgazdálkodás jövőbeni fejlesztéséhez — talán újszerű — gondolatokkal járuljunk hozzá, és a küszöbön álló jövő század vízügyi feladataira irányítva a figyelmet, csatlakozzunk azokhoz, akik a következő generációk iránti felelősségteljes munkát már megkezdték.