Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

2. füzet - Sebestyén Gyula-Stvrteczky Ferenc-Szabó Ákos-Verba Attila: Szivattyúban fellépő kavitáció vizsgálata direkt és indirekt módszerekkel. II. rész

SZIVATTYÚBAN FELLÉPŐ KAVITÁCIÓ VIZSGÁLATA DIREKT ÉS INDIBEKT MÓDSZEBBEL (Folytatás)

1 DR. SEBESTYÉN GYULA, STVRTECZKY FERENC, SZABÓ ÁKOS, DR. VERBA ATTILA II. RÉSZ A SZIVATTYÚ VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI J. A szivattyú hidraulikai és zajvizsgálata a) Jelleggörbék A tanulmány bevezetésében ismertetett szivattyúval végzett vizsgálataink során megmértük a szokásos hidraulikai jellemzőket, az egyes mérési pontokban fényképfelvételeket készítettünk, valamint a korábbiakban (I. Rész 2. fejezet) vázolt módon meghatározott diszkrét frekvenciákon mértük az adott áramlási állapothoz tartozó zajszinteket. A mérések során a geodetikus szívómagasságot állandó értéken tartottuk. A vizsgálatok összesített eredményeit az n = 2000 ford/min-ra a 16., n = 3000 ford/min-ra a 17., n = 4000 ford/min-ra a 18. ábra tünteti fel. Az ábrák tartalmazzák a szivattyú vizsgálatoknál szokásos H(q) és r](q) jelleggörbéket. Tartalmazzák továbbá a a

k

r(q), vagyis a 2 %-os szállítómagasságcsökkenéshez tartozó, a (3) szerint számított kavitációs szám változását a szállított folyadékmennyiség függvényében, továbbá a a

3 (II. 1. b. fejezetben) a zajszintmérésekből meghatározott kavitációs szám változását, a q függvényében, továbbá a szivattyú n

g(q) zajszint]'elleggörbé]'ét. Az n

g(q) görbe egyes pontjaihoz rendelt számok a fényképfelvételeken rögzített áramlási képeknek megfelelő, a diagram körül elhelyezett vázlatok számait jelentik. A 16. ábrán az állandó geodetikus szívómagassághoz tartozó jelleggörbe, a zajszint-jelleggörbe és a kavitációs állapotok vázlatait tartalmazó képek közötti kapcsolat érdemel megkülönböztetett figyelmet. A járókeréken belüli áramlásnak az 1. és 2. fényképfelvételek közötti tartományban a szívóoldali kavitáció fokozatos megszűnését állapíthatjuk meg, amelyhez zaj szintcsökkenés tartozik. A 2—3 szakaszban a kavitáció további csökkenése mutatkozik. A 3 jelű pontban vizuálisan nem tapasztalható kavitáció. A 4. vázlaton bemutatottak szerint a lapát nyomott oldalán rövid kavitációs zóna jelent meg, amely a zajszint számottevő növekedését eredményezte a 3., kavitációmentes üzemi ponthoz képest. A n

g(q) görbe menetéből megállapíthatóan a nyomottoldali kavitáció fellépése kb q = 9 l/s értéknél kezdődött — parányi buborékok képződésével — , amely azonban vizuálisan nem volt megfigyelhető. Az 5—12 képeken a kavitáció rohamos kifejlődése figyelhető meg, a maximális zajszint elérése nélkül. A 17. és 18. ábrákon berajzolt n

g(q) görbéken azonban már a maximális zajin1 A tanulmány I. RÉSZ-e, mely a Vízügyi Közlemények 1972/1. füzetében jelent meg, a szivattyúban fellépő kavitációval és vizsgálatának módszerével foglalkozott, míg az alábbi II. RÉSZ a szivattyú vizsgálatának eredményeit adja.