Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Aggtelek és Jósvafő vízellátása 87 4. JÓSVAFŐ VÍZELLÁTÁSA A község és a Tengerszem szálló vízellátását biztosító Szabókút-forrás védőterületének biztosítására az OVF. 1962-ben elrendelte a forrás védőterületén átfolyó Tohonya patak áthelyezését, mivel a forrás vizének bakteriológiai vizsgálata coli fertőzést mutatott ki. Ekkor még nem volt ismeretes, hogy a Tohonya-völgv szurdokában a Szabó-kúttal kapcsolatos víznyelő keletkezett. A patakkorrekció terveit az UVATERV készítette. A műszaki leírásban javaslatot tettünk a patakkorrekció kivitelezése helyett az elkészült Babotkúti vízmű túlfolyó vizének — gravitációs vezeték kiépítésével — a községi hálózatra való rákötésére. A gravitációs vezeték kiépítése ugyan a patakkorrekciónál magasabb költséget igényel, de ezzel a megoldással a községben és a szállóban kellő mennyiségű, jó minőségű és a közegészségügyi követelményeknek minden szempontból megfeleiő víz biztosítható. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács V. B. Építési, Közlekedés és Vízügyi Osztálya a javaslatot elfogadta és 1963. évben megbízta az UVATERV-et Jósvafő község és a Tengerszem szálló vízellátásának a Babotkút forrásról való megoldásának, valamint a meglevő községi hálózat felújításának megtervezésével. A tervek, majd ennek alapján a kivitelezés a következők szerint készültek. A Babotkút forrásra telepített vízmű Aggtelek részére napi 230 m

3 vizet szolgáltat 250 l/p teljesítményű szivattyúval. A forrás minimális hozama esetén a túlfolyó víz 250 l/p. mint azt a hidrogeológiai ismertetésben közöltük. Jósvafő vízigénye a fejlesztések figyelembevételével 244 m

3/nap, mely óracsúcsban 255 l/percet jelent, tehát a túlfolyó víz Jósvafő község, valamint a környéken települt és települő létesítmények vízigényének biztosítására elegendő. A vízellátási rendszer leggazdaságosabb megoldásának kiválasztása két változatból történt az összes érdekelt hatóság és intézmény részvételével tartott szakmai tervtanács határozata alapján, melyen javaslatunkra az 1. változatot fogadták el. Az elfogadott és azóta megépült megoldás ismertetése előtt a teljesség kedvéért röviden tekintsük át az elvetett II. változatot. A helyszínrajzra rátekintve a Babotkút, a Tengerszem szálló és a község elhelyezkedéséből kedvező megoldásnak látszik a vezetéknek a Tengerszem szálló mellett a községig való vezetése. Azonban, ha a szintadatokat is figyelembe vesszük, látható, hogy a nyomvonalvezetés gazdaságtalan eredményre vezet, melynek költségkihatása az előzetes becslések alapján az elfogadott megoldással szemben mintegy 1,5-szeres többletköltséget és jelentős üzemelési költségeket jelentett volna, mivei ez esetben a teljes, közelítően 250 m

3/nap vízmennyiséget a 300 m-A-f. szintre kellett volna felemelni. A megépült I. változat (2. ábra) a községet gravitációsan lát ja el vízzel és jelenleg csak a Tengerszem szálló. 2. ábra. A Jósvaföt ellátó vízvezeték hossz-szelvénye (a megépített I. változatban). 1= közkút, 2 = leürítő akna, 3 = nyomáscsökkentő medence, 4 = 2x100 m

3-es szolgálati medence, 5 = légtelenítő aknák, ö = forrásfoglalás szivattyúkkal, 7 = 100 m

3-es tárolómedence, 8 = nyomásfokozó szivattyúház, 9 = 50 m

3-es víztároló