Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A betonacél tapadása 71 :}. HAZAI KÍSÉRLETEK Hazánkban két alkalommal végeztek kísérleteket arra vonatkozóan, hogy a résfalak esetében a megtámasztó folyadék alatti betonozás miatt milyen mértékben csökken a betonacél és a beton közötti tapadás. Az egyik alkalommal a bentonitszuszpenzió, a másiknál az agyagszuszpenzió hatását vizsgálták. Agyagszuszpenzió hatása A Kiskörei Vízlépcső építésével kapcsolatban a réselési kísérletek során felvetődött a helyi agyagból készített szuszpenzió alkalmazása megtámasztófolyadékként. Ez alkalommal megvizsgálták, hogy az agyagszuszpenzió alkalmazása milyen mértékben csökkenti a tapadást. A kísérleteket az EM. Építőipari Minőségvizsgáló Intézet végezte. A vizsgálatot 20 mm átmérőjű B 36.24 jelű (sima) és B 50.30 jelű (bordázott) acélbetéttel végezték. A vasakat 20 cm élhosszúságú kockákba betonozták be, 400 kp/m

3 C 500 cementadagolással. A beton elkészítésénél 10-es konzisztenciaindexet használtak, a legnagyobb szemcseátmérő 40 mm volt. A sablont előzőleg az előírásos agyagszuszpenzióval töltötték ki. A betonozást a vízalatti betonozás módszerével tölcsérrel hajtották végre. Mindkét acélféleséggel 3—3 db próbatest készült. Ugyanennyi ellenőrző kocka készült 350 kp/m

3 cementadagolással, egyébként azonos feltétefek mellett. A beton nyomószilárdságának meghatározása végett külön kockákat készítettek. A bebetonozott vasakat 14 napos korban húzták ki, ugyanekkor meghatározták a beton nyomószilárdságát. Az eredmények értékelésénél figyelembe vették a beton szilárdságát is. A vizsgálat egyértelműen kimutatta a tapadás lecsökkenését. A sima betonacél esetében a vas kihúzódott a betonból anélkül, hogy a kocka eltörött volna, míg bordás acél esetében a kockák a húzáskor eltörtek. A kísérletek eredményei alapján ki lehet mutatni, hogy agyagszuszpenzió alatti betonozás esetében a betonacél és a beton közötti tapadás lecsökken. sima betonacélnál 0,86-szorosa, bordás acélnál 0,(i8-szorosa a rendesen betonozott ellenőrző kockánál mért értéknek. Bentonitszuszpenzió hatása Mivel a hazai réselési munkáknál megtámasztófolyadékként csaknem kizárólag bentonit szuszpenziót használnak, figyelembe véve az ismertetett eredményeket, a VITUKI a réseléssel kapcsolatos kutatások keretében foglalkozott a betonacél és a beton közötti tapadás kérdésével bentonitszuszpenzió használata esetében. A vizsgálat kiterjedt 20 és 28 mm átmérőjű sima és bordázott acélbetét esetére. Minden változatnál 5 db próbakocka készült bentonitszuszpenzió alatti tölcsérrel végrehajtott betonozással. A szuszpenzió ,,F" jelű bentonitból készült, fajsúlya a felhasználáskor 1,062 és 1,070 p/cm

3 volt. A beton 450 kp/m

3 C 500-as cementadagolással készült, 0,6 vízcementtényezővel. A 20 cm élhosszúságú kockákba 60 cm hosszú vasakat betonoztak be. Ugyanannyi ellenőrző kocka készült rendes betonozással, bentonit alkalmazása nélkül, 400 kp/m

3 cementadagolással, egyébként azonos feltételekkel. A beton nyomószilárdságát külön kockákon határozták meg. A kísérleteket a BME Vasbetonszerkezetek Tanszéke végezte. A betonacél és a beton közötti tapadás értékét a bebetonozott vasak kihúzásával határozták meg. A húzóerőt 1 Mp/perc sebességgel növelték és mérték az első elmozduláshoz, a 0,05 mm-es, a 0,10 mm-es relatív elmozduláshoz tartozó erőt és a szakítóerőt. A sima betonacélok többsége ebben az esetben is egyszerűen kihúzódott a betonból. A bordás vasaknál a betontest a kihúzódás előtt megrepedt. A relatív elmozdulás a bentonittal készített próbatesteknél lényegesen nagyobb volt, mint a normál módon készített ellenőrző kockáknál. Az eredmények értékelésénél a beton nyomószilárdságát figyelembe vették. A bentonitszuszpenzió alatt készített beton szilárdsága 311 és 202 kp/cm

2, az ellenőrző kockáké 473 és 331 kp/cm

2 volt. A mérési eredmények szerint a bentonitszuszpenzió alatti betonozás miatt a betonacél és a beton közötti tapadás általában le-