Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

4. füzet - Stelczer Károly: Görgetett hordalék mozgásának jellemzése a valószínűségelmélet módszerével

Görgetett hordalék mozgása 343 száz méteres útján tapasztalt átlagos fenékesésének, (illetve átlagos virtuális sebességének). Az átlagos fenékesés így 10 %

(

)-re adódott. Ez lett tehát az első kísérletsorozat első részénél a fenékesés nagysága. 11. táblázat Laboratóriumi vizsgálatnál alkalmazott hordalék adatai Hordalékszcm jele d (mm) Súly (g) Fajsúly (g/cm') 1 32,0 45,00 2,51 2 37,1 54,80 2,50 ;í 32,1 57,20 2,01 •1 19,2 13,20 2,09 5 20,3 11,70 2,60 C 21,0 14,25 2,46 7 12,0 2,50 2,50 8 11,3 2,58 2,58 'J 11,2 1,60 2,66 Tabelle 11. Angabert des bei der Untersuchung im Laboratórium verwendeten Geseh iebematerials Az első kísérletsorozat második részénél az üvegcsatorna fenékesését inegszünetettük (azaz 0%

o-es esést állítottunk elő), viszont a kísérletsorozat első részénél kapott átlagos fenéksebességet megtartottuk. Természetesen ekkor a görgetett hordalékszemek virtuális sebessége eltért az első kísérletsorozat első részénél megállapított értéktől. Az első kísérletsorozat harmadik részénél, a fenéksebesség továbbra is változatlan maradt, az üvegcsatorna fenékesését 10%»-es ellenesésre változtattuk meg. A második kísérletsorozatban a fenéksebességet változtattuk. Az első kísérletsorozat közel állandó fenéksebességénél nagyobb, ill. kisebb sebességekkel és ismét három különböző (+10%

o, 0%

(

), — 10%

o) fenékesés mellett hajtottuk végre a vizsgálatot. Az egyes kísérletsorozatokban, húsz—harmincszoros ismétlés mellett mértük minden egyes hordalékszemnek az — egy lépésben megtett távolságát, a lépéshosszat; — a távolság megtételéhez szükséges időt, a mozgásidőt; — egy-egy lépés között a nyugalomban töltött időt, az állásidőt. Természetesen a mérések alapján rendelkezésünkre állt a T idők alatt megtett /( lépések száma is.