Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

3. füzet - 6. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz elleni védekezés módszertani kérdései - 6.2. Galli László-Szilvássy Zoltán-Zsuffa István: Szivárgás vizsgálatok az árvíz alatt

:216 A védelem módszertani kérdései 6. ábra. Repedések a vízzáró anyagú töltésekben. 1 = a telítődés vonala, 2 = száraz töltés- test, 3 = telítődött, duzzadó töltéstest, 4 = repedés Puc. 6. Tpeufuiibi e eodoynopHbix daMŐax Fig. 6. Cracks in levees made of cohes ive soils. 1 = line of saturation, 2 = fdry part o the levee body, 3 = saturated, swelling levee, 4 = = eracking Abb. 6. Risse in den Dammen von wasserdichtem Materiül így a töltés állékonysági feltételeiben is, az időtényezőnek: az árhullám tartósságának. Vízzáró altalajon épült áteresztő anyagú töltéseknél, ahol a töltésben csak keresztirányú szivárgások lehetségesek, az árhullám levonulhat anélkül, hogy a szivárgások—telítődések vonala eljutna a töltés mentett oldali lábvonaláig. A rézsű állékonyságát tehát ez esetben a szivárgások nem befolyásolják. Nem lehet figyelembe venni az időtényezőt akkor, ha az altalaj fedőrétege áteresztő. Ekkor egy magas talajvízállásra ráfutó árvíz hidraulikus nyomása a talajvizet a már amúgy is telített fedőrétegen keresztül, alulról felfelé azonnal a töltésbe szoríthatja és így a mentett oldali töltésláb felázása, tehát szilárdsági jellemzőinek a romlása is, azonnal bekövetkezhet (5. ábra). A vízzáró anyagú töltésekben azonban már másképpen alakulnak ki a szivárgások. Vízzáró altalajon épült, vízzáró anyagú töltéseken keresztül természetesen a kapilláris erők hatására bekövetkező telítődésen kívül gyakorlatilag szivárgás nincs. A már vízzárónak tekinthető kötött anyagok rendszerint már jelentős mértékben duzzadnak és zsugorodnak. Ezért az ilyen anyagú töltéseknél mindig előfordulhat, hogy a már telítődött töltésrész megduzzad, a szárazon maradt rész pedig — különösen akkor, ha felülete a párolgás miatt még szárad is — nem tudja követni ezt a duzzadást, tehát rendszerint a korona élével párhuzamosan, megreped. Hasonlóan repedések keletkezhetnek árvízkor azokon a töltéseken, amelyek különböző térfogatváltozó tulajdonságokkal rendelkező anyagokból épültek. Az eddigi tapasztalatok szerint — éppen a duzzadásra hajlamos, tehát vízzáró jellegű töltésanyagok miatt — az ilyen repedések a töltésekben szárazon maradnak és így a töltés állékonysága szempontjából veszélytelennek tekinthetők (6. ábra). Veszélyesek lehetnek azonban a repedések akkor, ha a repedés két éle között magassági lépcső tapasztalható, tehát a repedéssel szétválasztott töltés egyik része süllyedni kezd. 2. Talp- és kontúrszivárgások A felszínközeli talajrétegek mindig ki vannak téve telítődésnek és kiszáradásnak, a fagy hatásának és a féregjáratok, gyökérnyomok lazító hatásának. Ezekre a hatásokra pedig a kötött talajok egyes alkatrészei kémiai és ásványi adottságaik szerint összecsomósodhatnak, a kis szemcsék nagyobb aggregátumokká tapadhatnak össze. A talaj pedig olyan szerkezetes kötött talajjá alakul át, amelynek áteresztőképessége a tapasztalatok szerint elérheti, sőt meghaladhatja egy homok, sőt egy durva homok vízvezető képességét is.