Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

3. füzet - 3. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz elleni védekezés - 3.7. Forgó László: Védekezés a Tisza alsó szakaszán

A Tisza alsó szakaszán 159 8. ábra. Martély feletti útfelázás magyarázó rajza (15,605 km szelvény) Рис. 8. Объяснение к рисунку, показывающему промокание дороги выше с. Мартей (в 15,665км) Fig. 8. Diagram explaining the road heaving upstream of Mártély (station 15.665 km ) Abb. 8. Erklärungsbild zur Strassendurchtränkung über Mártély (Querschnitt 15,665 km) A buzgárok. A talajminőség, a rétegek ősi elrendeződése stb. miatt az ún. „klasszikus" buzgárok a Tisza s mellékfolyói mentén nem alakultak ki. Itt kis átmérőjű, nagy talpnyomás (0,6—1,2—1,6 m) hatására képződött folyások, csurgások voltak (7. ábra). Keletkezésük módja — a mentett oldali töltéslábtól induló hátrarágódás — a feltárt esetekben mindenütt kimutatható. Egyetlen esetben sem találtunk a vízoldalon lyukat, krátert, vagy bármilyen más közvetlen kapcsolatot igazoló üregelődést, csatornát. A legnagyobb mentett oldali kráter átmérő 30—40 cm-nél nem volt nagyobb. A kisebbek — 5 — 10 cm átmérőjű átlag — sorozatban keletkeztek és szűntek meg már a talpnyomás felénél, a rájuk visszatorlasztott víz hatására. A kifolyó víz a fakadóvizeket szaporította. A csiirgás és a folyás. Fentiek értelmében már ismertek, azonban meg kell jegyezni, hogy csak a talpfolyás és talpcsurgás sorolható a buzgárok rokonai közé. A töltés rézsűjén is képződtek csurgások és folyások is. Ahol a rézsű elnedvesedett — szinte izzadni látszott —, ezeken a felületeken a repedéseken át, vagy féreglyukon tört fel a víz, s ömlött a töltésláb felé ugyancsak a fakadó vizeket gyarapítva. Jellemző helyek voltak a rámpák, kereszttöltések, valamint a töltés tengelyével párhuzamos padkák rézsűt metsző élei, vápái (S. ábra). A védekezés során a vizet mielőbb el kellett ezekről a helyekről is (padka koronáról) vezetni, csakúgy mint a töltés lábától. Jellemző példák az olyan burkolt padkák, ahol úttest létesült. Ezeken a helyeken — Mártély, Üjszeged s minden derékszögű rampa, a percsorai keresztgát csatlakozása stb. — sokszor ijesztő méreteket öltött az átfolyó víz. Ha elvezettük, mégpedig radikálisan, rögtön elkezdődött a szikkadás. A kontúrszivárgás. Ez a meghatározás bevonul a fogalmak tárházába. A fokozatosan épült, fejelt, hizlalt töltésekben, valamelyik korábbi, kisebb szelvény burkoló, kontúr vonala mentén a töltéstestben mutatkozott és a legtöbb esetben jelentős mértékben növelte a töltésláb rézsűjén szivárgó, csurgó, folyó víz mennyiségét. A töltéstestben csak nagyobb nyomás és elzáródás hatására gyűlt össze, s csak akkor vettük észre, ha a rézsű megpuhult, kirepedt. Mielőbb el kellett vezetni, mint minden vizet a töltés testéből. Л töltésrepedések. Több helyen zsugorodás hatására a töltés koronáján a tengellyel párhuzamos és arra merőleges repedések is jelentkeztek. A Dongér töltéseinek egy része igen kötött anyagból, szikesedő agyagból van. Itt s az ehhez hasonló helyeken féreglyuk, zsugorodás miatt származott repedésen beömlő s búvó-