Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

3. füzet - 2. A tiszavölgyi árvíz elleni védelem irányítása és vezetése - 2.1. Bényei Zoltán-Máthé Zoltán: Az Árvízvédelmi Kormánybiztosi Hivatal munkája

<62 Az árvíz elleni védelem irányítása és vezetése Az egyes igazgatóságokhoz az árvízvédelmi kormánybiztos nagy árvízvédelmi gyakorlattal rendelkező szakértőket irányított, akik hasznos tanácsokat és segítséget adtak a helyi védelemvezetésnek. Miután a védekezés 6 vízügyi igazgatóságot közvetlenül és a dunavölgyi 6 igazgatóságot közvetve érintette, így a központi védelemvezetés tevékenysége és intézkedése az egész vízügyi szolgálat tevékenységére, mozgósítására kiterjedt. A dunai vízügyi igazgatóságok mérnökei, technikusai, gátőrei nagy segítséget nyújtottak a tiszavölgyi árvízvédekezésnél. Az árvízvédelmi kormánybiztos, helyettese, valamint a műszaki irányító törzs tagjai rendszeres légi megfigyelést végeztek és a veszélyeztetett védvonalrendszereket csaknem naponta a helyszínen bejárták. A légi és helyszíni megfigyelés birtokában döntöttek a védekezés országos irányítása tekintetében. A vízügyi szolgálat és a BM repülőgépei, a HM helikopterei rendszeres felderítő munkát végeztek. A központi védelemvezetés intézkedésére a VITUKI talajmechanikusokat, hidrogeológusokat, szivárgási szakértőket irányított a veszélyeztetett védvonalszakaszokra, a töltések árvíz alatti állapotának megfigyelésére, akik értékelve a védművek állapotát javaslatot tettek a beavatkozás mikénti végrehajtására. A VITUKI-n kívül az egyes igazgatóságok hidrológus és talajmechanikai csoportjai ugyancsak segítették méréseikkel, észleléseikkel és szakvéleményükkel a védekezőket. A VITUKI és a Műszaki Egyetem szakemberei rendszeresen mérték a levonuló árvízi vízhozamokat, melyek az árvízi előrejelzés és a védművek későbbi fejlesztése szempontjából egyaránt hasznos útmutatást adtak. A központi védelemvezetés, a VITUKI naponta rendszeresen és soron kívül kiadott hidrometeorológiai jelentését értékelve tájékoztatta az érdekelt szerveket és a védekező igazgatóságokat a várható helyzetről. A VITUKI előrejelzése és a várható hidrológiai és meteorológiai helyzet alapján határozták meg az árvízvédelmi intézkedéseket, a védekezés mértékét, ütemét és sorrendjét. A védekezés során szükség szerint több esetben légi fényképezést végeztek a Tisza és mellékfolyói mentén. A légifényképek elsősorban a kiömlött vizek minél gyorsabb visszavezetésénél nyújtottak hasznos útmutatást, de nagymértékben segédeszközül szolgálnak a védelmi művek jövőbeni fejlesztésénél is. A hírközlés biztosítása végett mind a kormánybiztossághoz, mind az egyes igazgatóságokhoz, de az egyes kritikusabb védelmi szakaszokhoz is viszonylag biztonságos hírközlő hálozatot építettek ki, URH, üzemi és postai telefonvonalak segítségével. Az árvízvédekezés egyik döntő láncszeme a hírközlés megbízhatósága volt. A másik fontos tényezőt a védekezéshez szükséges anyagok, gépek, eszközök és technikai felszerelések, nem utolsó sorban a védvonalak éjszakai kivilágítását biztosító berendezések maradéktalan ellátása jelentette. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíznél igen hatalmas technikai és gépi erők felvonultatására került sor. Az OVH Vízgazdálkodási Tröszt szinte percek alatt mozgósította nemcsak a vízügyi szolgálat, hanem az egyes tárcák rendelkezésre álló gépi, anyagi és egyéb — az árvízvédekezéshez szükséges — eszközeit is. Az árvízvédekezésnél szükséges homokzsákkészlet elégtelennek bizonyult. A gyors intézkedés nyomán külföldről érkezett meg a szükséges mennyiség. A veszélyes csurgások, átázások elleni szádfalazáshoz szükséges pátria lemezeket ugyancsak az árvízvédekezésben érintett minisztérium közreműködésével tudták biztosítani. A védvonalak, az egyes védekezési pontok, valamint a figyelő szolgálat el-