Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

3. füzet - 2. A tiszavölgyi árvíz elleni védelem irányítása és vezetése - 2.1. Bényei Zoltán-Máthé Zoltán: Az Árvízvédelmi Kormánybiztosi Hivatal munkája

Az Árvízvédelmi Kormánybiztosi Hivatal G1 látásához szükséges éjszakai világítás céljára jelentős mennyiségű gépegységet irányított a védelemvezetés az egyes igazgatóságokhoz. A hálózatról történő világításokon kívül közel 8000 db akkumulátoros lámpával megbízható világítást sikerült biztosítani. A kormánybiztosság szoros kapcsolatot tartott fenn az árvízvédekezésben érintett szomszédos államokkal, így a Szovjetunióval, Romániával és Jugoszláviával. Az évek során kiépített kitűnő vízügyi együttműködés eredményeképpen az ország kimerült homokzsákkészletének pótlására Csehszlovákiából és Lengyelországból érkezett soronkívüli segítség. A Szamos román oldali szakadásainak elzárásához magyar vízügyi egységek vonultak fel és megfeszített munkájuknak köszönhető,, hogy a Szamos második árhulláma nem öntötte újra el a területet. Az Alsó-Tiszán kialakult kritikus helyzet megszüntetésében a jugoszláv és magyar vízügyi szervek példás együttműködésben dolgoztak. Az árvíz alatt jugoszláv összekötő működött az Alsótisza vidéki Vízügyi Igazgatóságnál és magyar a jugoszláv védelmi központban. Az NDK-ból különleges felszereltségű védelmi osztag segítette a védekezést és vett részt a védművek helyreállításában. A védekezés végrehajtásához szükséges munkaerő megtervezése, irányítása és ellátásának megszervezése a kormánybiztosi törzs munkaügyi osztályán történt. Az osztály nehéz munkát végzett, hiszen átlagosan 10 000 ember nyilvántartásáról és mozgósításáról kellett gondoskodni. A hazai árvízvédekezés történetében először került sor az ivóvízellátással kapcsolatos intézkedések és a helyreállítási munkák szervezett végrehajtása érdekében helyi vízellátási törzs felállítására Nyíregyházán. A kormánybiztosi törzs intézkedésére a VIKÖZ Vízminőségi Felügyelet irányításával rendszeres méréseket végeztek az egyes folyókon az elöntött területen levő vegyszeres raktárakból kikerült anyagok fertőzésének, minőségének, méretének megállapítása és ezek birtokában az intézkedések megtétele érdekében. Az elöntött területek gyors vízmentesítése érdekében a kormánybiztosi törzs tervet dolgozott ki. Ennek a törzsnek tevékenysége nagyon sok tapasztalattal és tanulsággal járt. Ezek részletes feldolgozása, értékelése és ennek alapján a védelmi szervezet ütőképességének fokozása folyik. Az árvízvédekezésnél az idő egyik legdöntőbb tényező. A védelmi szervezetet — mind a helyit, mind a központit — olyanná kell formálni, hogy az egyes intézkedések minél rövidebb idő alatt realizálódjanak. A központi védekezést irányítók szűkebb körét olyan szakemberekből kell kiválogatni, akik kellő árvízvédelmi gyakorlattal rendelkeznek, ismerik az egész ország árvízvédelmi rendszerét, szervezőképesek, higgadt, nyugodt légkört tudnak a környezetükben teremteni és képesek felelősségteljes döntések meghozatalára. 2. Az Igazgatási Törzs munkája Az Igazgatási Törzs (a továbbiakban röviden: Titkárság) feladata kétirányú volt: — a Hivatal munkájához a személyi és tárgyi (anyagi) fellételek biztosítása, tehát a műszaki irányító munka jó ellátása szempontjából rendkívül nagy jelentőségű szervező munka, és — a kormánybiztosi funkció gyakorlásával összefüggő önálló adminisztratív