Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Sarlós M.: Talajmozgás 243 súak voltak. Az egyik fajtánál cső vezetett a felszínre, ami folyamatos megfigyelést tett lehetővé. Ezzek szemben a betemetett megfigyelő csak akkor kezdett működni, amikor a kiemelés szintje azt elérte. Véges elemmódszer. A véges elem eljárást Clough fejlesztette ki. Megfogalmazása eléggé általános, így jól használható inhomogén talajban, különböző terhelések hatására ébredő nyomások vizsgálatánál. A véges számú elemek vizsgálatának lényege, hogy a folytonos közeg helyettesíthető egy véges számú elemből álló halmazzal, amely elemek a csomópontoknál kapcsolódnak (3. ábra). Alakjuk háromszög vagy négyszög. Az elemek elmozdulását úgy tételezik fel, hogy az kielégítse az elmozdulások összeegyeztethetőségét. Ezen elmozdulások és az elemek fizikai tulajdonságai alapján a merevségi értékek számíthatók, mivel szoros összefüggésben állnak a csomóponti erőkkel és elmozdulásokkal. Az egyes elemek merevségi értékeinek szuperpozíciójával állították elő a merevségi mátrixot. A körülzárási és terhelési viszonyoktól, valamint a csomópontok merevségi értékeiből felírható egy egyensúlyi egyenletrendszer, amelynek megoldása adja a csomóponti erők hatására létrejövő csomóponti elmozdulásokat. Végül a csomóponti elmozdulások ismeretében az elemi nyomások és alakváltozások meghatározhatók. A véges elem módszerének alkalmazása során a talajtömeget nagyszámú elemre osztották és a kezdeti nyomások értékeit minden elemre nézve meghatározták. A kiemelés során a körülhatárolás feletti elemeket eltávolították, aminek analitikus ábrázolása a 4. ábrán átható. A nyomáskülönbség Ao, melynek értéke megegyezik a kezdeti feszültséggel, de előjele ellenkező, a

0, a kiemelés határvonalára vonatkozik. E határvonalra ható nyomások mozgásokat okoznak, és nyomáskülönbségeket keltenek a talajban, a kiemelt felszíntől elmutató értelemben, amelyek a véges elem módszerrel számíthatók. A számított nyomáskülönbségekhez hozzáadva a kezdeti nyomások értékeit, a végső nyomás kapható. Mivel a kezdeti nyomás és a nyomáskülönbségek a kiemelés felszínén egyenlő nagyságúak ugyan, de ellenkező előjelűek, a felszín a kiemelés befejezése után nyomásmentes marad. Ahhoz, hogy a véges elem vizsgálattal meghatározzuk a nyomáskülönbségeket a kiemelési szinten, a csomóponti erőket kell kiszámolni, amelyek statikailag egyenértékűek. 4. ábra. A kiemelés analitikus vizsgá3. ábra. Véges elem háló az A-A keresztmetszetben