Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
24(5 Ismertetések A talaj nem lineáris viselkedése. A homok- és agyagtalajból vett zavartalan mintán végezték el a nyomás- és alakváltozás összefüggését jellemző görbe paramétereinek meghatározását. A Buena Vista helyén levő talajok túlkonszolidáltak és túlterheltek voltak, így a tehermentesítési modulus értékeinek meghatározása döntő fontosságú volt a kiemelés eredményezte talajmozgások nagyságának meghatározásában. Előterhelés. Az előterhelés Et összenyomódási modulusa összefüggésbe hozható a főirányokhoz tartozó a l és o 3 feszültségekkel, E l_\ 1 fif(l-sin <p) K-g 3 ) 1 , E L 2c cos w + 2cro sin ® I ' (1) szerint, ahol <p és c a Molír—Coulomb-f éle nyírószilárdsági paraméterek, Éj az előterhelés összenyomódási modulusa, Rf a (a l — o^)f nyomószilárdság és a hiperbolikus alakváltozási görbe érintőleges (a^ - cr 3) ui t nyomáskülönbségének a hányadosa. Az előterhelés összenyomódási modulusának (Ej) a határfeszültség függvényében való változása Janbu szerint, az (2 ) empirikus összefüggéssel írható le, ahol K és n dimenzió nélküli számok, p a a légköri nyomás értéke. Tehermentesítés, újraterhetés. Tehermentesítésre és újraterhelésre sok talajfajta közelítően lineárisan és rugalmasan viselkedik, így jellemezhető egyetlen számértékkel (modulussal), amely független a kiváltott feszültségi értéktől. A tehermentesítési és újraterhelési modulus értéke, E m, azonban ugyanolyan összefüggésben áll a nyomószilárdsággal, mint az előterhelési modulus, amint azt a (2) egyenlet kifejezi. A kitevő n értéke változatlan, K m kísérleti úton határozható meg, általában valamivel nagyobb az előterhelés során észleltnél. Alakváltozási paraméterek a homokra. A Buena Vista szivattyútelep helyén levő homokos talaj igen jól osztályozódott és tömör, így volt lehetséges zavartalan mintát venni „Pitcher-henger" segítségével. A mintákon 3 tengelyű lassú vizsgálatokat végeztek az alakváltozási paraméterek meghatározására. A Poisson-tényezőt, v-t, az általános Hook-törvényből Ae vE (Aa 1 + 2/1(7. (3) számították, ahol Ae v = a térbeli alakváltozások különbsége, Ao t és Ao 3 = a főfeszültségek változása, E = a feszültségváltozásnak megfelelő összenyomódási modulus. Háromtengelyű, lassú vizsgálatot végeztek a III. és V. zónából vett talajon és ennek eredményei, valamint az E m összenyomódási modulus értékeinek segítségével meghatározták a v Poisson-tényezőt. Az agtjagtalajra a konszolidációs nyomás és modulus értékei között az Ei=K P a í-l" (4) Pa, összefüggés áll fenn, ahol a 3 = a főfeszültség az összenyomódás alatt és n kitevő értéke közelítően 1. Ezt az összefüggést gyors, konszolidálatlan kísérlet esetén Ladd állította fel. Zavartalan mintán végzett konszolidálatlan, háromtengelyű, gyors nyomókísérletet végeztek, és ennek eredményei alapján, valamint 7í o = 0,9 és <7 3 = 9 kg/cm 2 becsült értékek felhasználásával megállapították, hogy K előterhelési tényező 180 és K u r tehermentesítési- újraterhelési tényező 220, feltételezve, hogy n = 1. A számításhoz Ej és E m alakváltozási görbéből megállapított átlagos értékeit használták. Közvetlen, lassú nyírókísérlettel a nyírószilárdsági paramétereket, a duzzadási jellemzőit pedig a IV. zóna agyagján végzett egyirányú nyomókísérlettel határozták meg.
