Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

228 Varga Dezső nagyságát nem módosította. Hatása a tovább folyó árhullám vízhozam idősorának konkáv szakaszán jól látható. Tekintsük át a görbék közti összefüggéseket egy példán. Válasszuk ki a 100. órát, amikor az érkező és továbbfolyó vízhozamokat az 1. és 2. pontok mutatják. A 100. óra alatt addig a pillanatig a tározóba érkezett összesen a 3., túlfolyt a 4. és az üzemvízszint felett tározódik a kettő különbségét tükröző 5. pont által jelzett mennyiség. Ez utóbbi értékek a vízhozamidősorok — grafikus — integrálásából adódnak. Az 5. pontot a tényleges tározótérfogat (V—h) görbére átvetitve, a 6. pontban megkapjuk a pillanatnyi vízállást, melyet ellenőrizhetünk a vízállásgörbén (7. pont), továbbá levetítve ezt az árapasztó vízhozamgörbéjére, megkapjuk a pillanatnyi túlfolyó vízhozamot (8), ha helyesen számoltunk, egyezően a kiindulási (2.) ponttal. Ez az utóbbi a számításunk tényleges ellenőrzése. A vízállás idősor tulajdonképpen a vízhozamidősor (Q—T) és a tározott vízmennyiség idősor (V—T) szerkesztési segédlete, az időszakos vízhozammérések révén meghatározott pontok közötti szakaszon. Méréstechnikai szempontból ennek a feldolgozásnak jelentősége abban van, hogy folyamatosan elég a legegyszerűbb elemet, a tározó vízállását észlelni, a befolyó és kifolyó ágon végzett néhány módszeres vízhozammérés — a jellemző időpontokban — elegendő adatot ad a bemutatott grafikus feldolgozáshoz. A szerkesztést pontról-pontra elvégezve a mérések és számítások alapján így meghatároztuk az ellentmondás nélküli két árhullámképet és a közben lejátszódó tározódás menetét. 3. A tározó árvízcsökkentő hatása Figyelmet érdemel a legnagyobb vízhozamok aránya: ötávozó max 13,2 m

3/s Qérkező max 30,6 m

3/s = 0,43. Ugyanakkor a 117 cm-es maximális vízszínemelkedéshez tartozó árvizi tározótér és az átfolyt teljes vízmennyiség aránya: Vtározó 1)5 mió m

3 - = 0,34. Várhullám 4,4 mió m

3 Háromszög alakú érkező árhullámot feltételezve a tervezéskor szokásos számítás ez utóbbi arányhoz az 1,00—0,34 = 0,66 arányszámot rendelné a távozó és érkező árvízcsúcsokhoz, tehát ez a módszer (hangsúlyozom: háromszög alakú érkező árhullám feltételezéséből kiindulva) jóval kisebb ellapulás számítását eredményezi, mint ami Merenyénél a megfigyelt esetben a természetben előállt. Visszatérve még ahhoz a kérdéshez, hogy a megfigyelt árhullám csúcshozamát és vízhozammennyiségét tekintve is a „mértékadó" nagyvízi lefolyások nagyságrendjébe tartozik, közöljük a teljes árhullám térfogatából a vízgyűjtő 1 km

2-ére eső fajlagos lefolyást: 4,4 mió m

3 — = 43 000 m

3/km

2 103 km

2 ' A tározóhoz érkezett 1970. aug. 11-i legnagyobb vízhozam és a tározó felett nyilvántartott NQ3°/

0 aránya: 30,6 30,6 kFTT- = Qr-= =°>

86 NQ3°/„ 35,5 Ez az arányszám azt mutatja, hogy csúcsvízhozamát tekintve ez az árhulláma 20 évenként átlagosan egyszer jelentkező nagyvizek tartományába esik. A vizsgált helyen, még a tározó megépülte előtt, 1947 tavaszán jegyeztek fel utoljára 30 m

3/s-ot meghaladó árvízhozamot.