Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Árhullám ellapulása 229 4. ábra. Örvénylő víz a bukóaknás csőzsilip alvízi oldalán ( Fotó: Novotny) É. A tározó hidrológiai vizsgálatának gyakorlati jelentősége 3. ábra. A bukóaknás árapasztó kezelőliídját is elborította a víz ( Fotó: Novotny) A mérés és grafikus feldolgozás jelentősége több, mint a közvetlen hidrológiai adatgyűjtés. Ez a módszer rögzíti és ábrázolja a folyamatot, ahogy a tározódás és az árhullám ellapulás az időben, az egymással összefüggő paraméterek hatására lejátszódik. Egy ilyen — tényadatokat tartalmazó — ábráról a helyi hozzáértő védekező a legközelebbi hasonló nagyságrendű árhullámoknál már bizonyos mértékben következtethet. Segítségével nemcsak egykét diszkrét adatra lehet következtetni, hanem a teljes folyamat áttekinthető, és így a változások arányai, következményei folyamatosan becsülhetők. A védekezésen túlmenően a műszaki tervezés is előnyösen használhatja az ilyen feldolgozásokat, a tározók méretezéséhez és árvízcsökkentő hatásuk számításához. Nem közömbös az árapasztó műtárgyak vízemésztésének bemérése sem, egyrészt hogy a helyen értékekkel vegyék ezeket számításba, másrészt hogy a tapasztalatokon okulva a hidraulikailag kedvezőbb kialakításokra törekedjünk. Az árvíz szemléltetésére a 3. ábrán mutatjuk áradás közben a felvízoldali aknát, a tetőzéshez közeli vízszintnél, mikor a bukóéi felett 1,0 m-re levő kezelő hidat is borítja, csak a szögvas korlát áll ki a víz-