Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

2. füzet - Tyahún Károly: A gépesített vízépítési földmunkák gazdaságosságának elemzése

168 Tyahun Károly mértékben reagálnak az esős időre — a két frontban történő munkavégzést a keresztszelvény jobb oldalán, valamint a földnyeső alkalmazását a szelvény középső részében. Ily módon a földnyeső, amely független és zavartalan a kotró és tológép munkájától, jó hatásfokú munkát eredményezhet kedvező időjárás mellett. Mivel az ilyen asszimetrikus technológiai sémánál, amelynél a vezérárok helyzetével, illetve az 1. és la. munkafázissal a szelvény asszimetriája meghatározott, a 7. ábra szerinti 1, 2. és 3. fázisokat, a keresztszelvény jobb oldalát nem vonjuk gazdaságossági elemzés alá. A földmunka többi része azonban, figyelembe véve a rendelkezésre álló gépesitést, szabadon formálható, és a munka gazdaságossága is a keresztszelvény e nagyobb részében (77%-ában) részletesen ellenőrizhető. A keresztszelvény középső részének földkiemelése a talajvíz ismert szintje felett van, és a technológiai séma szerint azt földnyesők végzik el. A 4. fázisnál végzett földkiemelésből alakul ki a hidraulikusan szállított anyag elhelyezésére szolgáló meder külső peremtöltése (4'). Ennek a munkának az egységköltsége 5,92 dinár/m

3-t tesz ki. A 4a. fázisnál, amely lényegében a földnyeső munkájának a kimélyítése, elkészül ugyanennek a medernek belső, közelebbi peremtöltése (4a'.). Ennek a munkának az egységköltsége 6,30 dinár/m

3. A keresztszelvény tengelytől való távolabbi részeinél az anyagot ugyanúgy, mint a jobb oldalon kotróval ássák ki, majd pedig tológéppel deponálják. Ezeknek a fázisoknak költsége növekszik a tömegszállítási távolság növekedésével. A fázisok összehasonlítása során az alábbi látható: A földnyesők földmunka ára a tömegszállítási távolság csökkenése dacára a mélyítéssel növekszik (5,92 (4')< 6,30 (4a.) dinár/m

3). A további földnyesős mélyítés (esetleg 4b.) drágább lenne (7,25 dinár/m

3) a szívókotróval végzett mélyítésnél (6,82 dinár/m

3), azért nem kell azt ez utóbbi rovására szorgalmazni, hanem a szerkezeti minimumra kell redukálni. A kotróval és tológéppel végzett kombinált tömegmozgatás ára a tömegszállítási távolság növekedésével növekszik. Közben annak a fázisnak (5) a költsége, amelynél a földkiemelés az ellenőrzött talajvíz feletti részből történik, még mindig kisebb a földnyeső munkaköltségénél (5,17 (5) < 5,92 (4) dinár/m

3), ezért gazdaságossági szempontból az 5. fázis munkája indokolt. Ugyanez érvényes a 5a fázisra is, amely még mindig olcsóbb (6,22 dinár/m

3), mint a víziúton történő anyagkiemelés (6,22 (5a.) < 6,82 (7) dinár/m

3). Amennyiben ezen túlmenően is tológéppel és kotróval végzett kombinált tömegszállítást akarnánk végezni a földnyeső munka rovására, ez az eljárás nem lenne gazdaságos. Ennek a 3. fázisnak a költsége (8. ábra) azaz az ellenőrzött talajvíz feletti részből történő földkiemelés kotró segítségével (5. fázis a 3. sémán) 6,25 dinár/m

3, ami meghaladja az ennek megfelelő földnyeső munka költségét, amely 5,92 dinár/m

3. Azonos az eset abban a fázisban, amelyet kotró segítségével vízből emelnének ki, (5a) és amelynek költsége 7,15 dinár/m

3, a 6,82 dinár/m

3 hidromechanizációs tömegmozgatással szemben. Emiatt gazdasági okból olyan technológiai sémát kell alkalmazni, amelyben a kotró két helyzetben szerepel, (lásd 2. sémát), ahol a csatorna szabad bal oldalán a kotró első helyzete az 5. és 5a. fázisokat, a második helyzete pedig a 6. fázist emeli ki, nem pedig azt a 3. sémát, amelyben a kotrónak három helyzete van, és a csatorna szabad oldalán a gép első helyzete az 5. és 5a fázist, a második helyzete a 6. és 6a. fázist, a harmadik pedig a 7. fázist emeli ki.