Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

1. füzet - Kovács György: A szivárgó vízmozgás hatása a szemcsés rétegek állékonyságára

8 Kovács György bekövetkezését. Ezért nem egy vagy két számérték megkötését, hanem a szemeloszlási görbe szuffózióra bizonyíthatóan nem hajlamos halmaz szemeloszlási görbéjével történő összehasonlítását javasolja alapvető kritériumként. Lubocskov elgondolását a következő gondolatmenettel támasztjuk alá. Képzeljünk el nagy, egymásra támaszkodó szemcsékből felépített réteget, amelynek pórusait finom szemcsék töltik ki. Hiba lenne ezt a halmazt szuffózióra nem hajlamosnak minősíteni akkor, ha a legkisebb szemek nagyobbak, mint a kevert anyag hézagméretei. Ez a kötöttség ugyanis csak azt biztosítja, hogy a legkisebb szemek önmagukban nem haladhatnak át a keverék pórusain. Fennáll azonban a lehetősége annak, hogy a nagy szemcsékből alkotott váz hézagai között az egész kitöltő anyag, annak tehát mind durva, mind finom frakciója megmozdul és a szivárgó víz ezt a kitöltő anyagot teljes egészében kisodorja a rétegből. Helyes tehát az a feltevés, hogy a szuffózióra való hajlam megítélésekor a szemcsehalmaz egészének szerkezetét kell vizsgálnunk. Ennek végrehajtására Lubocskov típusgörbéket dolgoz ki, éspedig külön jellemezve a szuffózióra nem hajlamos halmazok alsó és felső határát (1. ábra). A görbék szerkesztésekor a vízszintes tengelyen a szemátmérőket olyan érték7. ábra. A szuffózióra nem hajlamos halmazok alsó és felső határgörbéi Lubocskov szerint Рис. 1. Кривые верхнего и нижнего пределов слоев, ne склонных к суффозии, по Лубочкову Fig. 7. Upper and lower envelopes for soils not susceptible to suffosion, according to Loubotshkow Bild 7. Untere und obere Begrenzungskurven der zu Suffosion nicht neigenden Haufen, nach Lubotschkow