Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

2. füzet - Goda László: A dunai gázlók és a hajózás

A dunai gázlók 14!) szigeti (1714 fkm), Vác-i (1681-79 fkm), Felsőgöd-i (1674-72 fkm) és a Budajok-i (1638 fkm) gázló. Az utóbbi gyakran a hajóútban mutatkozó szűkület miatt vált a hajózás akadályává. A szakasz gázlói 218 nappal járultak hozzá a Regensburg— Braila szakaszra szerkesztett csúcsgázló idősorához (VI. táblázat). A legkisebb gázlómélységet (12 dm) 1962-ben Felsőgödnél észlelték. A viszonylagos mélységhiány (6,4 dm) és a tényleges mélységhiány (5,6 dm) alig kevesebb mint a felette fekvő szakaszon. Az 1683—72 fkm közötti négy gázló (Kompkötő-sziget, Vác, Sződ, Felsőgöd) különösen a 60-as évek elején akadályozta a hajózást oly mértékben, hogy hatásuk még a felsődunai gázlókat is felülmúlta. A kotrási és szabályozási munkák eredményeként a szakasz hajózási viszonyai jelentősen javultak, ami megmutatkozik az I. táblázat adataiban is. V. Dunaújváros — Belgrád A szakasz 19 gázlója közül 16 magyar, 3 jugoszláv területen keletkezett. A már említett Beljarica-i gázlón (1181 fkm) kívül meg kell említeni az alábbi gázlókat: Madocsa (1539 fkm), Ordas (1536 fkm), Boggiszló III. (1503-02 fkm) és Gemenc (1495 fkm). A szakaszra összeállított csúcsgázló idősora 409 napot ölel fel. A viszonylagos és tényleges mélységhiány értéke kisebb mint a felső szakaszoké de még mindig jelentős (5,1 illetve 3,9 dm). VI. Belgrád—Lom A Vaskapu-i szakaszt jellemző két csúcsgázlón kívül a szakaszon további 7 gázlót figyeltek meg. A MoldovaVeche—Ljubotina (1048 — 980 fkm) szakaszon 5 év alatt 251 gázlós napot jegyeztek fel. A szakasz kedvezőtlen gázlóviszonyaihoz jelentős mértékben járultak hozzá még az alábbi gázlók is: Brza— Vrba (1101 — 1096 fkm), Pont Traian (930 fkm), Salcia (822 fkm), Pietrisul-sziget (759 fkm). A szakaszon összesen 326 gázlós napot észleltek, a legkisebb gázlómélység 17 dm volt. A Száva torkolata alatti Duna-szakasz gázlóviszonyainak jellemzéseként meg kell említeni a gázlós időszak bizonyos mértékű áthelyeződését. A Száva téli árhullámai eredményeként a decemberi gázlós napok száma jelentősen csökkent, ugyanakkor július-augusztusban megnövekedett a gázlós napok száma. A Vaskapu-i szakasz hajózási problémái a duzzasztómű üzembehelyezését követően megszűnnek. Ugyanakkor várható, hogy a duzzasztási határ közelében — a hordaléklerakódás fokozódása eredményeként — új gázlók jelennek meg. VII. Lom—Svistov A folyószakaszt jellemzi, hogy kisvízi és középvízi időszakban számos sziget, gázló és zátony képződik rajta. A szakaszon ezideig lényegében nem végeztek szabályozási munkákat, ezért a hajóutat évenkénti kotrással kell biztosítani. A szakasz hajózhatósága szempontjából az alábbi gázlók a legkedvezőtlenebbek: Celeiu (632 fkm), Corabia (631 fkm), Berzina (574-570 fkm) és B. Ljuta (568 — 566 fkm). A felsoroltakon kívül további 6 gázlót észleltek a szakaszon. A vizsgált időszak alatti gázlós napok száma 431 volt. A legkisebb gázlómélységet (14 dm) 1961-ben észlelték. A gázlós időszakra kiszámított viszonylagos mélységhiány értéke 3,6 dm-nek adódott. Érdekes, hogy a tényleges mélységhiány ennek csupán töredéke (0,7 dm). A két érték közötti különbséget a szakasz jellege nem indokolja.