Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

2. füzet - Goda László: A dunai gázlók és a hajózás

150 Goda László VIII. Svistov — Braila A szigetekben és gázlókban bővelkedő szakasz jellege hasonló az előbbi szakaszéhoz. A vizsgált időszak alatt a szakaszon összesen 12 gázlót figyeltek meg, közülük a jelentősebbek: Pirtjovo (512—11 fkm), Brichlan (455—449 fkm) és Caragheorghe (343 fkm). A hajózási mélység 322 napon át maradt 25 dm alatt. A legkisebb gázlómélységet (10 dm) 1961-ben Caragheorghe-ncl észlelték. A szakaszra meghatározott viszonylagos és tényleges mélységhiány (4,6 illetve 3,1 dm) a szakasz jellegének megfelel. Braila alatt kezdődik a Duna tengeri szakasza, ahol a hajózási mélység 24 láb (7,3 m). Ennek biztosítása érdekében a Szulina-i csatornában időnként kotrásokat kell végezni. A Szulina-i csatorna torkolati zátonya különösen az árhullámok levonulása utáni időszakban követel meg jelentős kotrási munkákat. A Duna gázlóviszonyainak szakaszonkénti áttekintése után célszerűnek látszik mégegyszer szemügyre venni a VI. táblázatot, amelyen a dunai hajózás szempontjából legkedvezőtlenebb gázlókat tüntettük fel. A táblázatból kitűnik, hogy a Linz—Braila közötti szakaszokon összesen 48 gázló vett részt az egyes szakaszokra megszerkesztett csúcsgázlók idősorának kialakításában, ugyanakkor ezek közül 19 gázló lényegében az egész Dunára nézve mértékadó volt. A legtöbb ilyen gázlót a Bécs-Komárom-i folyószakaszon találtuk (9), a többi szakaszt 1—3 mértékadó gázló terheli. II, A DUNA HAJÓZHATÓSÁGA ÉS A HAJÓLT FENNTARTÁSA I. A llejjensburc)-Braila közötti Duna-szakasz hajózhatósága az lütíl — (JJÍ. években A Duna évi vízszállítása az időszak első felében és 1968-ban a sokévi átlagot nem érte el, ugyanakkor 1965—67-ben jelentősen meghaladta azt. Az időszakra számított átlagos vízhozam 5 —10%-kal volt nagyobb a sokévi átlagnál. A jeges napok számának 8 évi átlaga (VIII. táblázat) 2—5 nappal meghaladta a sokévi átlagot. Az év napjainak számát a jeges napok átlagértékével csökkentve megkaptuk a hajózási idény tartalmát, amely az egyes Duna-szakaszokon 326—348 napot ért el (1. V. táblázat). Az egyes szakaszokon átlagosan 40—86 napon át nem volt meg a hajózási vízmélység egyrészt a gázlók rosszasága (12—69 nap), másrészt a hajózási kisvíznél kisebb vízállások kialakulása miatt (8—41 nap). Az 1961—68 évek gázlós időszakaira kiszámított tényleges mélységhiány legnagyobb értékeit a Bécs—Komárom és a Komárom—Dunaújváros szakaszon találjuk (V. táblázat). Természetesen ugyanezen a szakaszokon találhatók a dunai hajózásra legkedvezőtlenebb gázlók is. Az egyes szakaszok hajózhatóságának vizsgálatánál szokásos módszer az 1000 tonnás uszály elméleti kihasználásának veszteségét számba venni. A Bécs