Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

2. füzet - Baranyi Sándor: A Velencei-tó főbb jellemzői

132 Bárányi Sándor III. tábláza A Yelencei-tó iszaprétegének és mederanyagának jellemzői A rétegek általános jellemzése Vastagság Víztartalom Szárazanyag tartalom A szárazanyag izzítási vesztesége Térfogatsúly (cm) (%) (%) (%) (gr/cm

3) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. A leg/első réteg laza, folyós, (pelyhes) szürkés barna iszap 10-20 60-90 10-40 30-40 1,1-1,2 2. Középső réteg világos barna (néhol szürkés) rothadó anyagot tartalmazó iszap 20 — 40 (80) 50-70 30-50 30-40 1,4-1,6 3. Legalsó réteg tömör mederanyag, szürkés (néhol világos) morzsalékos, homokos iszap ismeretlen 20-30 70-80 20-25 1,7-2,0 7. ábra. Az iszap térfogatsúlyának változása a mélység függvényében. H = mélység, y — térfogatsúly Puc. 7. MjMeueHue oőbeMitopo eeca u.ia e 3aeucuMocmu om zAyőuitu. H — ZAyöuna, y — oőbGMHbiu eec Fig. 7. The bulk density of síit vs. depth. H = depth, y = bulk density és csökken a víztartalma és a szárazanyag izzítási vesztesége. Az egyes jellemzők mélység szerinti változása azonban eltérő, és egyedül a térfogatsúly mélység szerinti változása mutat némi szabályosságot. Az iszap térfogatsúlyának mélység szerinti változásáról a 7. ábra ad tájékoztatást. 5. A tó változásai Bár a Velencei-tavat 1932. és 1969. évben nem teljesen azonos módszerrel mérték fel, a rendelkezésre álló adatok alapján a majdnem 40 év alatt bekövetkezett változások néhány vonatkozásban vizsgálhatók. Az 1932. évi felmérést csónakról végezték, a nádasokban csak szórványosan végeztek mélységméréseket, és az iszap vastagságát nem határozták meg. A mérési főpontok helyét szextánssal hátrametszéssel határozták meg, míg „az összes többi mélységi pontok, a főpontok között, és a nádas szigetek átlagos határai mentén csónakról lettek fel-