Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)
2. füzet - Baranyi Sándor: A Velencei-tó főbb jellemzői
A Velencei-tó 131 SZEMCSEÖSSZETÉTELI GÖRBÉK \VK.I?OS\ 6. ábra. A tó mederanyagának szemcseösszetételi görbéi (1 — 10, 13—23 V0 kövekközti területen vett 5 minta átlaga) l = a legfelső laza iszap, 2 = tömör iszap, 3 = tömör iszap a szilárd meder anyaga, d g = átlagos szemcseátmérő Puc. 6. Kpuebte zpaiwAyMempuuecKozo cocmaea Mamepuam pycAa o3epa (e cpedneM no npoóa\t 1—5, 63HttibiM na nAoufadu Meotcdy KÜMHHMU cbe.uKu 13—23u 1—10): Ns 1-eepxnuü puXAuü UA, 2-nAomnbiü UA, 3-nAomnbiü UA MamepuaA ucmomeozo pycAa, DG — cpediiuü dua.uemp uacmuif Fig. 6. Grain-size distribution curves of the bed material of the laké (average of 3 samples taken between the survey benchmarks 1 — 10 and 13-23). l — top loose sitt, 2 = dense sitt, 3 — dense sitt, the material of the stable bed,d g = the average particle diameter iszap van, és ezalatt még tömörebb, kevés homokot tartalmazó morzsalékos kemény iszap található. Az utóbbi a tó szilárd mederanyagának tekinthető. A 2. ábrán feltüntetett mélységek szintjén többnyire az utóbbi mederanyag található. A mederanyag-minták laboratóriumi vizsgálata alapján meghatározták: a szemcseösszetételi jellemzőket, a szárazanyagtartalmat, a víztartalmat, térfogatsúlyt és a szárazanyag izzitási veszteségét 4. A mederanyag szemcseösszetételének jellemzésére a 6. ábra mutat példát. A talajfizikai jellemzőket a III. táblázat ismerteti. A közölt adatokat az összesen 55 db minta jellemzőinek felhasználásával határozták meg. A táblázatban az átlagértékek helyett az egyes tartományokat tüntették fel, hogy ezzel is kifejezzék azt, hogy a Velencei-tó iszaprétegei mennyire nem homogének. A rendelkezésre álló adatok alapján megpróbáltak összefüggést keresni az egyes talajfizikai jellemzők és az iszapmélység között. Megállapították, hogy a mélység növekedésével általában nő az iszap szárazanyag tartalma, térfogatsúlya, Az abscissán leolvasott szemcsenagyságnál kisebb szemcsék mennyisége az egész anyag súlyszázalékában
