Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

1. füzet - Mikó István-Kvasz Jenő: A debreceni löszháti öntözés irányelvei

A debreceni löszháti öntözés 79 emelkedés rátája. Ez különösen az árkérdést befolyásolja igen jelentősen, minthogy a csőanyag árát kg/Ft-ban állapították meg. így azután a nagy átmérőjű csövek alkalmazásával a költségek relatíve csökkennek. Végül megemlítjük még, hogy a jelenleg méretezésnél alkalmazott megengedett feszültség 1000 kp/cm

2. A száltekercselt csövek szakító szilárdsága előreláthatólag 5 — 6000 kp/cm

2-ig terjedne. így a megfelelő biztonsági tényező alkalmazásával — melyekre nézve hazai szabvány előírások még nem állnak rendelkezésre — az 1000 kp/cin

2 érték még feltehetőleg növelhető, mely magával vonja a falvastagság és ezzel együtt a költségek további csökkenését is. Az elmondottakat összefoglalva megállapítható tehát, hogy kihasználva az üvegszál erősítésű anyagok egyéb előnyeit is — alacsony, kb. 1,8 kp/dm

3 fajsúly, korrózióra érzéketlenség, karbantartási igénytelenség, nem törékeny, agresszív talajvíz-ellenállóság — annak közeljövőben történő alkalmazásával feltétlenül számolni kell, mely egyben megteremtheti a vázolt műszaki feladat megoldási lehetőségét is. A másik anyag, melyet tervezőink figyelembe vetlek, a Sentab-típusú feszített betoncső volt. Ennek a típusnak a gyártását, nagyüzemi szinten 1970-ben kezdik meg, ezért a műszaki adatai és árkalkulációja még csak tájékoztató jellegű. A csövek alkalmasak 15 att üzemi nyomás viselésére. Egyéb műszaki adatai: Belső 0 Falvastagság Csőhossz mm mm mm 500 55 5185 700 60 5185 900 70 5195 1000 75 5195 1200 85 5195 Bár a feszített betoncsövek műszaki adatai csak tájékoztató jellegűek ugyan, azonban az új alapelvek műszaki megvalósításának biztosítására alkalmasnak mutatkoznak, annál is inkább, mivel a gyártó cég (Beton és Vasbetonipari Művek) közlése szerint az árkalkulációt úgy fogják kialakítani, hogy az feltétlenül versenyképes legyen mind a hasonló átmérőjű acél, mind pedig műanyag csövekkel. A fentieket figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a nagy mennyiségű öntözővíz nagy távolságra és nagy szintkülönbségre gazdaságos eljuttatása olyan feladatot jelent, ami szükségessé teszi a hagyományos anyagok felhasználásának átértékelését és olyan, hazánkban még újnak számító anyagok alkalmazását, melyeknek műszaki paraméterei jobban alkalmazkodnak a megnövekedett műszaki igényekhez. b) Az öntözővíznek az öntözőjürt területén történő szétosztása Az új öntözési alapkoncepció az öntözővíz szétosztásának kérdésében is szükségessé teszi a „hagyományos" módszerek felülvizsgálatát, és ezen célt szolgáló berendezések vonatkozásában is új anyagok alkalmazása kerül előtérbe. Az ismertetés tárgyát képező öntözési mód egyik alapvető célkitűzése az, hogy a műszaki berendezésekkel alkalmazkodjon az öntözés térben és időben változó szükségleteihez. A gazdaságosság szemelőtt tartásával ez úgy realizálható, hogy a stabil elemek részaránya csökkentendő, és a mobil-elemek aránya növelendő. Az arányváltozás О