Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

372 Ibad Zade és Szamelov csatornában — 34 134 ni

3. Az egyesített bukócsatornában lerakott talaj összmenynyisége egyébként 35 679 m

3 volt. A kérdés fontosságát az előbbi példákkal igazolva ebben a tanulmányban a vízfolyások feltöltődés-, valamint kimélyülésmentes hossz-szelvényének elméletét tárgyaljuk, feltételezve, hogy a meder alakja nem változik. Az utóbbi nemcsak a vízmozgás hidraulikai jellemzőitől, a fenék és a rézsűk talajának tulajdonságaitól, a geometriai méretektől, hanem a rézsű hidrodinamikus állóképességének szögétől is függ. A feltöltődés-, valamint a kimélyülésmentes meder alakjának meghatározásával kapcsolatos feladat megoldását Ja. A. Ibad-Zade munkája fl] tartalmazza. Az egyensúlyi meder legfontosabb jellemzői hidraulikai sugár: 2 sin a, R=- H

m L; (1) a vízfolyás nedvesített területe: о 3 Sin a a víztükör szélessége: Q 3 a, 4 , (1 + cosa,) F = — Hm -—: (2) B = 2H

m ctg I

1 (3) ahol a

t — a mederszelvény-görbe érintőjének a víztükörmetszet görbéjével bezárt szöge. A meder alakja abban az esetben állandó, ha az a, szög értéke megegyezik а hidrodinamikai állóképesség szögével, figyelembe véve a rézsű állékonyságának K

s együtthatóját. A hosszirányú esés akkor állandósul, ha a víz a mederben kimélyülést nem okozó v

n

r sebességgel folyik, vagyis Behelyettesítve az (1) kifejezésből az R hidraulika sugár értékét, figyelembe véve a y> tényezőt és a Cliézy-féle С sebességi tényező értékét N. N. Pavlovszkij szerint fogadva el, az Vnr 71

2 ly = 1,5

1+

2У (5) y ( sin v>\i+2y v ' egyenletet kapjuk. Ha a Chézy-féle együttható értékét Manning szerint számítjuk az (5) egyenletet a következő alakban írhatjuk: i'nrft

2 / =1,71 ^ (6) y ( sin w\ M

3

4 b V)