Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
Kimosódások árapasztó csatornában 373 Alkalmazva a vízmosás folytonosságából levezetett (2) egyenletet, meghatározzuk a vízfolyás H M legnagyobb mélységét: Hm = 0,80(5 I ——— \ (7) v m ctg ! J ahol Q r mederalakító vízhozam. A kimosást nem okozó sebesség értéke Ju. A. Ibad-Zadc [2], C. E. Mirchulava [3], V. Sz. Knoroz [4], I. I. Levi [5], В. I. Sztiidenicsnikov [6] stb. képletei alapján határozható meg. Következő lépésként a rézsű hidrodinamikai állékonyságának у szögét kell meghatározni. Szemcsés talajok esetén a ylj hidrodinamikai nyomás figyelembevételével V = tt (<Pn~*'), (8) ahol а' а talajsúly G s eredőjének és a yl/ hidrodinamikai nyomásnak a függőlegessel bezárt szöge, és tf n á természetes nedvességtartalmú föld belső súrlódási szöge. Kötött talajok esetén a mederrészűk állékonyságának meghatározása szempontjából a belső súrlódási szög nem egyedüli meghatározó tényező, mivel a még állékony, legmeredekebb rézsű szöge a talaj kohéziójától is függ. Ismeretes [7], hogy a kötött talajok elcsúszással szemben kifejtett ellenállóképessége a következő kifejezésből határozható meg: S r=P tg f n + C n (9) Innen a még éppen megálló mederrézsű elcsúszási szögének tangense, figyelembe véve a hidrodinamikai nyomás lebegtető hatását: tg v = —-tg +—(10) Vn УпН т ahol С,1 a teljes adhézió, ;\ z a lebegtetést előidéző hatás figyelembevételével számított talajtérfogatsúly. Kötött talajból épített rézsű hidrodinamikai állékonyságának szöge, valamint az ennek megfelelő legnagyobb Hm vízmélység a (7) és a (10) egyenlet együttes megoldásaként határozható meg. А у értékét a rézsű állékonyságának K z biztonsági együtthatójával célszerű figyelembe venni. y> ([ 1 értéket a (8) kifejezésből számíthatjuk: 1 V td=rrV. (H) ahol v'td a rézsű hidrodinamikai állékonysági szögének valóságos értéke. A (ö) képlet segítségével számítási eredmények alapján megszerkesztettük a Karakum-csatorna, a Muganszki Főcsatorna, valamint Girdimancsaj és az Ahszucsaj folyók egyesített árapasztójának hossz-szelvényeit és egybevetettük azokat a természetbeli értékekkel (I. táblázat). A táblázatból következik, hogy a hosszirányú esésnek a (6) képlet alapján számított értékei a természetbeli értékekkel megfelelő mértékben megegyeznek. Abban az esetben, amikor a folyó medre olyan talajokból áll, amelyek részecskéinek átmérői a vízfolyás hossza mentén d = d n.~e* x (12) exponenciális törvény szerint változnak, a (4) képletbe behelyettesítve a Chézy-féle С együttható értékét, melyet a viszonylagos simaság függvényében a (12) íigyelembe7«