Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)
3. füzet - Kozák Miklós-Szigyártó Zoltán: Az alulról vezérelt öntözőcsatornák bögéinek méretezése
300 Kozák M. és Szigyártó Z. hozamváltozás nagysága. Ezért tehát a böge hosszának a meghatározása szempontjából mértékadó AQ M vízhozamváltozást, a kiadható maximális () m i vízhozamokat figyelembe véve a böge legalsó műtárgyától (ha van, az alsó alvízszinttartótól) kezdve, az egymásutáni sorrendet figyelembe véve kell szétosztani a bögéből vizet kiadó i = l., 2., ... n-ik műtárgy között. Tehát egészen addig, amíg az AQ M vízhozamváltozástól telik, vagyis 2Qn,^àQ M, de 2 <?-«> QM (15) Í=i i=i az egyes vízkivételeknél azt kell feltételeznünk, hogy azok bezárt állapotból hirtelen, teljesen kinyitnak. Az utolsó n-ik műtárgynál pedig a kezdeti vízhozam (amelyik már az alapterhelés egy részét képezi) a ZQ^-AQm (16) összefüggésből számítható értéknek felel majd meg, míg a vízkivételnél a vízhozamváltozás nagysága AQm-ZQ^ (17) i=i lesz. Hasonlóképpen igen egyszerű a bögék alapterhelésének a meghatározása is; vagyis annak az eldöntése, hogy a vízkivételek nyitása előtti permanens viszonyok között a böge melyik szelvénye mekkora vízhozamot szállítson. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az egyes, üzembe lépő vízkivételeknél a nyitás után annál lejjebb száll majd a felvíz, minél alacsonyabb volt az a nyitás pillanatában. Ezért az n-ik(vagy, ha a (15) összefüggés első képletében egyenlőség jel van, az (/? — l)-ik) víz kivétel után, ugyancsak sorrendben felfelé haladva az összes többi vítkivételt mindaddig folyamatosan, teljes kapacitással üzemelő műtárgynak kell feltételeznünk, amíg az így adódó alapterhelés el nem éri a böge felső szelvényére érvényes mértékadó vízhozam és a mértékadó vízhozamváltozás Q M-AQM (18) különbségének az értékét. Ha pedig arra szükség van, az utolsó, a felső vízszinttartóhoz legközelebb levő, még üzemelő vízkivétel vízhozamát ezalkalommal is •olyan értékre kell felvenni, hogy az az alapterhelést éppen a szükséges nagyságra egészítse ki. Ilyen módon a böge-méretezés előkészítésével kapcsolatban utolsó lépésként már csak annak eldöntése maradt hátra, hogy vegyük-e, s lia igen, akkor milyen módon vegyük figyelembe a fokozatosan változó fel vízmagasságnak a műtárgyakon átbocsátott vízhozamra gyakorolt hatását. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt azt kell meggondolni, hogy a megengedhető minimális felvízmagasságok meghatározásával kapcsolatban a felvízmagasság és a vízhozam közötti összefüggéseket már korábban meg kellett állapítani. így tehát annak nincsen elvi akadálya, hogy azokat most itt is figyelembe vegyük. Más oldalról viszont nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy ezeknek a műtárgyaknak a .helyes kialakítása (illetve helyes üzemeltetése) esetén a vízhozam az elméletileg
