Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

3. füzet - Kozák Miklós-Szigyártó Zoltán: Az alulról vezérelt öntözőcsatornák bögéinek méretezése

Az alulról vezérelt öntözőcsatornák 297ki, s a felvízből fogyó víz nem, vagy nem elég gyorsan pótlódik, a felvíz itt is fokozatosan lesüllyed, miközben az átbocsátott vízhozam állandó marad — egészenaddig, míg a felvíz el nem ér egy kritikus szintet, amikor az alvízszinttartó teljesen kinyit, s ettől kezdve a felvíz csökkenése maga után vonja a műtárgyon átfolyó vízhozam csökkenését is. Ahhoz tehát, hogy a műtárgy permanens viszonyok között biztonsággal szállítani tudja a zökkenőmentes üzem szempontjából szükséges Q

m maximális vízhozamot, ill is szükség van arra, hogy a tartott szinttől számítva a felvíz magasabb legyen A

M értékkel. Másrészt belátható, hogy a vízszinttartás biztonsága itt is megköveteli azt, hogy a maximális vízhozamhoz tartozó nyomómagasság egv A

mg értéket ne haladjon meg: А

т^А>Л

м, A

m

o=î (Q). (8) Mindezek következtében itt is érvényes az a gondolatmenet, melynek eredménye szerint a tartott szinttől számított, s a nem permanens viszonyok között még eltűrhető minimális felvízmagasság úgy határozható meg, hogy a teljesen nyitott szelvény vízszállítására jellemző összefüggésbe a Q helyére 0,9 Ç

m-et helyettesítjük be, s így számítjuk ki az ennek megfelelő h

mi

n értéket. A kétfajta alvízszinttartó így (a szerkezeti eltéréseket most nem tekintve) csupán két dologban különbözik egymástól. Az egyik az, hogy a most vizsgált AVIS típusnál, a nyomás alatti átfolyás elvén működő AVIO alvízszint-szabályozókkal ellentétben nincs egy olyan kritikus A

0 szintkülönbség, ami alatt a szerkezet vízszállítását a légbeszívás zavarhatná; mivel ennél ilyen jelenség nem lép fel. A másik különbség viszont az, hogy a jelenlegi vizsgálat szempontjából mértékadó, teljesen nyitott állapotban, nem a nyomás alatti átfolyás, hanem a visszaduzzasztott átfolyás jelensége lép fel, amely jó közelítéssel a Q=fijVTq h'l' + 'j^bfAg h'l• (11«) Ii = fijYTg, C=

2/

3/i

2b Y2g (12) Q= Bh'^+Ch'

1

, (Ш) összefüggéssel jellemezhető, ahol a szokásos jelölések mellett, most / a tartott szintig telt trapézszelvény nedvesített felületet az esetleg belógó gátlevél felületének levonásával, b az ehhez tartozó víztükör szélességet, h a felvíz és alvíz magasságkülönbségét jelöli. Következésképpen a felvíz és alvíz között szükséges, s a szállítandó maximális vízhozam esetére mértékadó A

M magasságkülönbséget (2. ábra) a Q

m = BA'h+CA'k, (13) míg a nem permanens viszonyok között még megengedhető maximális fel- és alvízszint különbséget a 0,9Q

m = Bh'L+Ch'± (14) összefüggésből kell meghatározni, fokozatos közelítéssel.