Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

3. füzet - Kozák Miklós-Szigyártó Zoltán: Az alulról vezérelt öntözőcsatornák bögéinek méretezése

292 Kozák M. és Szigyártó Z. I. táblázat A palástos vízadagolók vizsgálatára jellemző hidraulikai adatok Típusszám (a) Fajlagos vízszállítás (b) ч 1/s-cm Felvízszint magasság a műtárgy cm (kerekítve) küszöb felett (d) Megengedett felvízszint ingadozás Meger gedett legmagasabb alvizszint Típusszám (a) Fajlagos vízszállítás (b) ч 1/s-cm Hmin 0,9-9-nál (e) -10% H Птах l,l.i7-nál (f) + 10% ± 10%-os vízhozam-ingadozás mellett (g) cm a küszöb felett H m\u esetén (h) cm I. 10 11 18 20 9 2 II. 20 18 30 33 15 3 III. 50 34 55 60 26 6 IV. 100 54 86 96 42 10 A palástos vízadagolók megbízható működéséhez tehát elengedhetetlen, hogy a műtárgy fel vize egy bizonyos szint alá ne süllyedjen, s a böge méretezésekor ehhez, mint adottsághoz kell igazodni. Lényegében hasonló a helyzet akkor is, ha a szóban forgó műtárgy vízadagoló zsilip. Ahhoz ugyanis, hogy ezekkel a kézzel szabályozható berendezésekkel az igényelt vízhozamot megteielő pontossággal adagolni lehessen, elengedhetetlenül szükséges, hogy a műtárgy felvíszszintje és a (lényegében a terepadottságoktól és az öntözőtelepeken beliil alkalmazott öntözési módtól függő) alvízszintje közötti magasság különbség, vagyis a nyomómagasság bizonyos, meghatározott szint alá ne süllyedjen. Az erre vonatkozó kutatások eredményeit összesíti most már a 2. ábra [7], amely segítségével a vízadagoló csőzsilip vízszállítóképességének ismeretében egyrészt a szükséges átmérő, másrészt — a minimális nyomómagasságból vagy a vízszintingadozás mértékéből kiindulva — a még megengedhető felvízszíningadozás vagy a szükséges minimális nvomómagasság közvetlenül meghatározható. A utómat a alvizszinttartók Végül a vízkivételekről szólva meg kell még emlékeznünk arról az igen gyakran előforduló esetről is, amelynél bögéből vizet kiadó vízkivétel egy másik alvízszinttartó, amelyik a csatornarendszer alsó szakaszai felé továbbítja a vizet. A szakirodalom adatait [8], továbbá a hazai tervezési gyakorlatot és kutatásainak jelenlegi állását figyelembe veve itt két fajta műtárgytípussal kell számolnunk. Az egyik a nyomás alatti átfolyás elvén működik, s a szabályozás az átfolyási keresztmetszet célszerű módosítását jelenti (AVIO típus). A másik egy trapézszelvényt lezáró gátszerkezet (AVIS típus), melynek táblája teljes nyitás esetén részben vagy teljesen kiemelkedik a vízből. Az első, a nyomás alatti átfolyás elvén működő, AVIO típusnál, annak érdekében, hogy a levegő beszívása ne rontsa le a vízszállítás hatásfokát, természetesen mindenek előtt elő kell írni bizonyos minimális vízborítást, amely alá a műtárgy felvíze semmi körülmények között sem süllyedhet. Ugyanakkor azonban itt is kell számítani arra a hatásra, hogy a hirtelen kinyíló zsilip a felvizet leszívja. Vagyis, ha az így létrejövő nyomómagasság csökkenés eredményeként jelentkező