Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

3. füzet - Kozák Miklós-Szigyártó Zoltán: Az alulról vezérelt öntözőcsatornák bögéinek méretezése

Az alulról vezérelt öntözőcsatornák 291' Másoldalról igen lényeges az a körülmény is, hogy: e) az alulról vezérelt öntözőcsatorna-rendszerben használt gravitációs vízkivételi műtárgyak vízszállítása igen érzékeny a felvíz, vagyis a vizsgált bögében előálló felszíngörbe magassági helyzetére, s műtárgytípusként meg lehet adni azt a szintet, ami alá a vízkivétel felszíne semmi körülmények között sem süllyedhet. Mindezek egybevetése pedig már megadja azt az alapot, amelyen elindulva meg lehet kísérelni a bögék méretezésének a megoldását. 2. A böge méretezése Az elmondottakat figyelembe véve a böge méretezés általános irányelve tehát a következőképpen fogalmazható meg: az alvízszinttartó zsilipek legfeljebb olyan távol lehetnek egymástól, hogy az üzem közben előálló — s még eltűrhető kockázattal előforduló — vízhozamváltozások eredményeként jelentkező legalacsonyabb helyzetű felszíngörbe se süllyedjen az egyes vízkivételi műtárgyak üzeme szempontjából mértékadó szint alá. A bögeméretezés így három egymáshoz kapcsolódó feladat megoldását jelenti: 1. Vízkivételi műtárgyanként meg kell határozni azokat a szinteket, amelyek alá a böge felszíngörbéje csak megtűrhető kockázattal süllyedhet. 2. Meg kell határozni a böge méretezés szempontjából mértékadó vízhozamváltozások helyét és nagyságát. 3. Az előző két pontban felsorolt, továbbá az alvízszinttartó üzemére jellemző alapadatok birtokában meg kell határozni a böge hosszát. a) A vízkivételi műtárgyaknál megengedhető legkisebbfelvízmagasság Palástos vízadagolók és vízadagoló csőzsilipek Az előzőek szerint az alulról vezéreli öntözőcsatornák bögéinek méretezésénél az első feladat az egyes vízkivételek szelvényében azoknak a szinteknek a meghatározása, amelyek alá a böge felszíngörbéje csak elhanyagolhatóan rövid ideig süllyedhet. Ezeknek a szinteknek a magassága viszont magától értetődő módon alapvetően függ a vízkivételi (vízadagoló) műtárgy kialakítási módjától. Másképpen kell azt meghatározni akkor, ha palástos vízadagolóról van szó és más szempontok érvényesek az ettől eltérő kialakítású vízkivételre. Palástos vízadagolók esetében a még megengedhető minimális felvízszint magasság meghatározásánál célszerűen abból, a műtárgy megbízható vízadagolására jellemző felvízszinttartományból kell k.indulnunk, amelyen belül a névleges vízhozam legfeljebb ±10%-kal tér el a mértékadó értéktől [6]. Nyilvánvaló továbbá, hogy e tartomány felső vége — a böge mentén akármelyik szelvényben is van a vízadagoló — szükségképpen mindig meg kell bogy egyezzék a vízszállítás leállásakor kialakuló, vagyis az alvízszinttartó által tartott szintnek megfelelő vízszintes vízfelszín magasságával. így palástos vízadagolók esetén a még megengedhető minimális felvízszint magasságot úgy kaphatjuk meg, hogy a műtárgy szelvényében az alvízszinttartó által tartott, s a vízszállítás leállásakor kialakuló szint magasságából levonjuk a műtárgyra megengedett felvízszintingadozási tartomány nagyságát (/. táblázat, 6. oszlop). 2 Vízügyi Közlemények