Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)
3. füzet - Kozák Miklós-Szigyártó Zoltán: Az alulról vezérelt öntözőcsatornák bögéinek méretezése
AZ ALULRÓL VEZÉRELT ÖNTÖZŐCSATORNÁK RÖGÉINEK MÉRETEZÉSE DR. KOZÁK MIKLÓS és DR. SZÍGYÁRTÓ ZOLTÁN 1 A Vízgazdálkodási Tudományos Kulató Intézet a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság megbízása alapján 1963-ban kezdett hozzá az öntözővíz-elosztó rendszerek, s ezen belül az öntözővízszolgáltató csatornarendszerek [1] tervezési irányelveinek, üzemvitelének módszeres felülvizsgálatához, és szükségszerinti fejlesztéséhez. Az elkezdett munka első felében tisztáztuk az alulról- és felülről vezérlés néhány alapvető kérdését [2], kidolgoztuk a felülről vezérelt öntözőcsatorna-rendszerek bögéinek méretezésével kapcsolatos irányelveket [3], megoldottuk a felülről vezérelt csatornarendszerek üzeméhez kapcsolódó programozási feladatokat [4], majd kidolgoztuk a felülről vezérelt öntözőcsatorna-fürtök üzemviteli szabályzatát [5]. A megkezdett munka szerves részét képezi az alulról vezérelt öntözőcsatornarendszerek tervezésével és üzemével kapcsolatos irányelvek kidolgozása. Ehhez egy korábbi, még 1966-ban elvégzett előkísérlet után - most már az Országos Vízügyi Hivatal megbízása alapján — 1968-ban kezdtünk hozzá. Ez a munka is, akárcsak a felülről vezérelt rendszerek esetében, természetesen a tervezési irányelvek kidolgozásával kellett, hogy elkezdődjék, hiszen az üzemviteli szabályzat csupán akkor készíthető el, ha ismertek a szóban forgó rendszer műszaki adottságai. Ahhoz azonban, hogy a tervezési irányelveket ki lehessen dolgozni, megelőzően egy sor, elsősorban hidraulikai problémát kellett tisztázni. Ez a tanulmány az utóbbiakkal kapcsolatos vizsgálatok eredményéről kíván áttekintő képet adni, továbbá ezekre támaszkodva meghatározza a további kutatómunka fontosabb irányait, s azok közvetlen célját. I. Az alulról vezérlés folyamán lejátszódó hidraulikai jelenség Annak érdekében, hogy az öntözőcsatorna-rendszer bogéit célszerűen méretezni lehessen, akárcsak a felülről vezérlésnél, az alulról vezérlésnél is az első a lejátszódó hidraulikai jelenség tisztázása. Ezt szem előtt tartva, induljunk most ki egy olyan, viszonylag egyszerű adottságból, amelynél a vizsgált böge felső végén egy alvízszinttartó zsilip, s az alsó végén pedig egyetlen vízkivétel van. Tételezzük fel, hogy vizsgálatunk kezdetén a bögében nem volt vízmozgás, a vízfelszín magassága pontosan megfelelt az alvízszinttartó által tartandó vízszint magasságnak. Tegyük fel azt is, hogy a vízszinttartó műtárgy tehetetlensége miatt az alvíznek bizonyos 1 Dr. Kozák Miklós, a műsz. tud. doktora, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékének docense. Dr. Szígyártó Zoltán, a műsz. tud. kandidátusa, a Vízgazdálkodási Tudományos Kulató Intézet tud. főmunkatársa.
