Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

3. füzet - Kozák Miklós-Szigyártó Zoltán: Az alulról vezérelt öntözőcsatornák bögéinek méretezése

Az alulról vezérelt öntözőcsatornák 289' mértékig le kell süllyednie ahhoz, hogy a műtárgy nyisson, de etlől kezdve a zsilip már zökkenőmentesen működik, s az átbocsátott vízhozamtól függetlenül pontosan tartja a nyitása pillanatában észlelhető alvízszintet. Végül tegyük fel azt, hogy a böge végén levő vízkivétel vízhozama független vagy legalább is gyakorlatilag független a böge alsó végén előálló vízmagasságtól, ezt a vízhozamot a csatorna tudja szállítani; s vizsgáljuk meg, hogy ilyen adottságok mellett a vízkivétel vízszállításának hirtelen megindulása után miképpen alakul a felszíngörbe a böge mentén. Arra az időre, ami a vízkivétel vízszállításának a megindulása után addig: tart, amíg a böge minden keresztszelvénye átáll a vízkivétel vízhozamának permanens szállítására (a kezdeti állapotot most nem tekintve) öt jellegzetes időszakot különböztethetünk meg (1. ábra). A vízkivétel az üzembeállítás utáni első időszakban nyilván a közvetlen közelében levő, tározódott vízmennyiséget fogyasztja, s ugyanakkor, ennek hatására egy leszívási hullám indul el a böge felső végén levő alvízszinttartó műtárgy felé (1. ábra, 1. felszíngörbe). Amint a felfelé haladó leszívási hullám elérkezett a böge másik végéhez, megindul a teljes bögéből a vízfogyasztás; egyelőre azonban még anélkül, hogy az alvízszinttartó nyitna, hiszen ahhoz az alvíznek bizonyos szintig még le kell sülylyedni (/. ábra, 2. felszíngörbe). Amikor az alvízszinttartó süllyedő alvízszíne eléri azt a magasságot, ami a nyitáshoz szükséges e műtárgyon keresztül fokozatosan megindul a bögéből fogyó víz pótlása (1. ábra, 3. felszíngörbe). Mivel azonban az alvízszinttartó vízszállítása csak fokozatosan növekszik fel a kívánt mértékre, s ugyanakkor a böge másik végén levő vízkivétel egyenletes ütemben fogyasztja a rendelkezésre álló vizet; ezért a vízkivétel szelvényében a vízmagasság rohamosan tovább süllyed, míg végül a vízpótlás és vízfogyasztás pillanatnyi egyensúlyának eredményeként elér egy alsó helyzetet (1. ábra 4. felszíngörbe). Ettől kezdve aztán a bogé felső végén kinyilt alvízszinttartó zsilip vízpótlása mind jobban kezdi éreztetni hatását, a felszíngörbe a böge teljes hosszán fokozatosan emelkedni kezd, míg végül valamilyen szinten állandósul (/. ábra, 5. felszíngörbe). * * * A hidraulikai folyamatot így áttekintve szinte magától adódnak a következő, s a böge méretezés szempontjából fontos következtetések : Minden további vizsgálat nélkül, közvetlenül belátható ugyanis, hogy hasonló adottságok esetén, egyébként azonos körülmények között a vizsgált egyetlen vízkivételi műtárgy szelvényben előálló legkisebb (a 4. felszíngörbének megfelelő) felszínmagasság annál alacsonyabb: a) minél közelebb van a vízkivétel a böge alsó végéhez; b) minél hosszabb a böge; c) minél nagyobb a vízkivétel vízszállítása; d) minél érzéketlenebb a böge felső végén levő vízszinttartó zsilip (vagy minél jobban le kell süllyednie az alvíznek ahhoz, hogy nyisson);