Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

3. füzet - Balogh János: Az öntözés műveinek méretezése növénytermesztési alapokon (folytatás)

AZ ÖNTÖZÉS MŰVEINEK MÉRETEZÉSE N ÖVÉNYTE R ME S ZTÉ SI AL APO KO N (FOLYTATÁS) DR. BALOGH JÁNOS

1 III. AZ ÖNTÖZHETŐ TERÜLETEK KITERJEDÉSÉNEK MEGHATÁROZÁSA Az öntözések tervezésénél van olyan eset, amikor — az eddigiekkel ellentétben — a művek méreteinek a megválasztására nincs lehetőség, mert a rendelkezésre álló vízkészlet, vagy a gépi felszerelés lehetőségei adottak. Ilyenkor az öntözhető teriiletek nagyságának a helyes megválasztásával kell idomulni a természeti, gépészeti stb. adottságokhoz. Ezek a feladatok leggyakrabban a hordozható esőztető öntözőberendezések, a kútöntözések és a víztározókból öntözhető területek tervezése során merülnek fel. E feladatoknál figyelembe veendő elveket a fenti sorrendnek megfelelően az alábbiakban tárgyaljuk. I. A hordozható esőztető berendezésekkel öntözhető területek kiterjedésének meghatározása A hordozható esőztető berendezések összeállításakor a vízforrásból kiemelt vízhozamot és annak elosztását az alkalmazott szivattyús gépcsoport és csőhálózat eleve meghatározza. Ezért tervezéskor az öntözendő növényfajok arányának és vízigényének figyelembevételével az öntözhető terület nagyságát kell megfelelően meghatározni. A hordozható esőztető öntözőberendezések azonban — ellentétben a csatornás vagy a beépített nyomócsőhálózatú öntözőberendezésekkel — nem helyhez kötöttek. Ezért alkalmazásba vételük a mezőgazdasági üzemen belül több helyen lehetséges. így megszervezhető — és az öntözőgazdaságok egy részében ez a helyzet — a hordozható esőztető berendezéseknek olyan használata is, melynél a készülék nem állandóan egy területen működik, hanem mindig azt a táblát (vagy táblákat) öntözi, melyen a termesztett növény, az alkalmazandó agrotechnikai művelet vagy az időjárás éppen megkívánja. így előfordulhat, hogy a hordozható esőztető berendezés ugyan nagy területeken vándorol, azonban az egyes táblákat, illetve növényeket csupán egy-két — aszálykárt elhárító — öntözéssel látja el. Nyilvánvaló, hogy az öntözésnek ez a munkamódszere nem a legintenzívebb öntözcgazdálkodás. Az öntözéseknek ezzel az alkalmi végrehajtásával nem is lehet a maximális termelést biztosítani. A hordozható esőztető öntözőberendezéseket azonban rendszeres öntözéssel is lehet hasznosítani. Ilyenkor az öntözött terület növényei optimális vízellátásuknak megfelelően az öntözési idény folyamán több öntözést kapnak. A hordozható esőztető öntözőberendezésekkel végrehajtott rendszeres öntözés az öntözőgazdál1 Dr. Balogh János mezőgazd. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Vízépítési kutatási főosztályának tud. főmunkatársa. A tanulmány I. és II. fejezete a Vízügyi Közlemények 1970. évi 2. füzetében jelent meg.