Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

3. füzet - Balogh János: Az öntözés műveinek méretezése növénytermesztési alapokon (folytatás)

'278 Balogh János kodás belterjesebb formája. Az öntözőgazdálkodás egészséges fejlődése során a kevésbé belterjes alkalmi öntözések előbb-utóbb minden öntöző üzemben intenzív rendszeres öntözéssé kell hogy váljanak. A hordozható esőztető berendezésekkel végrehajtható alkalmi öntözések területi kiterjedése gyakorlatilag nem tervezhető meg. Az öntözések száma, a napi üzemidő, az öntözővíz-adagok nagysága és az öntözési idény időtartama ugyanis rendkívül széles határok között változhat s ezzel az öntözhető terület kiterjedése is igen nagy mértékben ingadozhat. Rendszeres öntözés esetén az öntözhető terület kiterjedését már kisebb mértékben változó alaptényezők befolyásolják. A hordozható esőztető berendezésekkel megöntözhető területre vonatkozó adatok ezért mindig kizárólag rendszeres — és nem alkalmi — öntözésekre vonatkoznak. A hordozható esőztető készülékekkel rendszeresen öntözhető terület kiterjedésének meghatározásánál az öntözendő vetésszerkezet, az öntözővizadagok (öntözési normák), a napi üzemidő, az öntözött növények öntözési fordulója és az egy fővezetékállásban öntözött terület veendő figyelembe. Ha az öntözendő növénykultúra egységes — már pedig szőlők, gyümölcsösök, rétek, legelők, sőt zöldségesek esetében is — az öntözött kultúra egységesnek tekinthető —, akkor az öntözhető terület nagysága (F

ö) vö

I fá p Qe^'ó fm V* о Tekintve, hogy az öntözési forduló alatt a fővezetékállás tört részének megöntözése nem jöhet számításba — a napi üzemidő változtatásával a Qe • tőim V

äFu hányados értéke közép-európai, semiarid éghajlat alatt 2—5 között változhat. A hányados a 2 értéket még arid viszonyok között is csupán nagy termelési értékű nagy vízigényű növény esetében mutathatja. Subhumid éghajlat és kisvízigényü növény is csak ritkán növelheti a hányados értékét 6 fölé. Szántóföldi növények öntözésénél azonban az öntözött vetésszerkezetek növényeinek mind a vízigénye, mind vízigényük felmerülésének időpontja erősen eltérhet egymástól. Mérsékelt égöv alatti szántóföldi növényeket figyelembe véve a vetésszerkezet növényi összetétele az alábbi IX. táblázat szerint alakulhat. Más növényi összetételű vetésszerkezet öntözése mérsékelt égöv szántóföldi termelésében irreális, mert egyrészt ellentétes az öntözőgazdálkodás üzemtani alapelveivel, másrészt a terület túlzott felaprózása hátrányos. Mivel különböző szántóföldi növényekből álló vetésszerkezetben egységes öntözési fordulóról nem beszélhetünk, meg kell tervezni az öntözések időbeosztását. A különböző növényekből álló vetésszerkezet öntözéseinek időbeosztása nyilvánvalóan az öntözendő növények egymáshoz viszonyított arányaitól függ. A IX. táblázatban ismertetett vetésszerkezetekre a 9. ábra mutatja be az öntözések időbeosztását.